Csökken a világ nagy folyóinak vízhozama

A világ legsűrűbben lakott régióinak folyóiból eltűnőben a víz - az indiai Gangesz, a nyugat-afrikai Niger vagy a kínai Sárga-folyó vízvesztesége miatt milliók ivóvízellátása kerülhet veszélybe. Az amerikai boulderi Nemzeti Légkörkutató Központ szakemberei által készített első átfogó tanulmány szerint a vízhozam csökkenése számos esetben a klímaváltozással hozható összefüggésbe.

A szódabikarbónától a hőszivattyúig: 365 környezettudatos tipp. Új sorozat az [origo]-n

925 nagyobb folyó 1948 és 2004 közötti vízhozamadatait vizsgálva az amerikai kutatók jelentős változásokat figyeltek meg a világ nagy folyóinak mintegy harmadánál. Ez a 925 folyó a világ teljes folyóhálózatában lefolyó vizek 73 százalékát szállítja, és a szárazföldek teljes felszínét behálózza, eltekintve az Antarktisztól és Grönlandtól.

Az eredmények szerint a vizsgált csaknem 60 év során a Csendes-óceánba a folyókból érkező éves vízmennyiség körülbelül 6 százalékkal - 526 köbkilométerrel - csökkent - összehasonlításképpen, ennyi víz folyik le egy év alatt a Mississippin. Az Indiai-óceánba évente 3 százalékkal kevesebb víz ömlik a folyókból, az Északi-sarkkör tengereibe érkező folyóvíz mennyisége azonban 10 százalékkal megnövekedett. Amerikában a Columbia folyó hozama 14 százalékkal esett vissza 1948 és 2004 között, a Mississippié viszont a vízgyűjtő területére eső nagyobb csapadékmennyiség miatt 22 százalékkal megnőtt. Néhány folyó, mint a dél-ázsiai Brahmaputra vagy a kínai Jangce vízhozama is stabil vagy növekedett, ennek ellenére a következő évtizedekben az őket tápláló himalájai gleccserek eltűnése miatt hozamcsökkenésük várható - mutat rá a tanulmány.

Összességében, a megfigyelt időszakban bekövetkezett változások a folyók közel 70 százalékában a vízhozam csökkenését jelezték. A csökkenő hozamú folyók közül ráadásul igen sok olyan területeket lát el - egyre kevesebb - vízzel, ahol százmilliók élnek, ilyen például a Sárga-folyó vagy a Gangesz. Ezzel szemben az a néhány folyam, amelynek növekszik a vízhozama, gyéren lakott területeket szel át az Északi-sarkvidéken, itt rohamos ütemben olvadnak a hó- és jégmezők. "A csökkenő vízhozam a világ nagy részén egyre nagyobb gondot okoz az ivóvízkészletben, különösen ott, ahol a népesség rohamos ütemben gyarapszik" - magyarázza a légkörkutató központ szakembere, Aiguo Dai.

A Gangesz

A folyók vízhozamát számos tényező befolyásolhatja, így például a gátak, erőművek, illetve a mezőgazdaság és az ipar számára elvont vízmennyiség. Ennek ellenére a tanulmány szerint számos esetben a folyók apadásának elsődleges oka maga a klímaváltozás, amely megváltoztatja a csapadék eloszlását, és fokozza a párolgást. A számítógépes modellek szerint a jövőben a sarkkörökön kívüli folyók a csökkenő csapadékmennyiség, illetve az emelkedő hőmérséklet miatt fokozódó párolgás nyomán tovább veszíthetnek vízhozamukból.

A Jangce

"A globális fölmelegedés elkerülhetetlen változásokat hoz a bolygó édesvízkészletének eloszlásában, amire már a következő évtizedekben megfelelő stratégiákat kell kidolgoznunk" - hangsúlyozzák a tanulmány készítői.

Az eredmények az Amerikai Meteorológiai Társaság Journal of Climate című lapjában jelennek meg május 15-én.