Motoros szánok helyett újra szánhúzó kutyák - bennszülöttek klímakonferenciája

Vágólapra másolva!
A bennszülött hagyományok hatásos fegyvernek bizonyulhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben - ezt az üzenetet fogalmazzák meg többek között az alaszkai inuitok, az ausztrál őslakók és a kameruni pigmeusok a bennszülött népek április 19-én, vasárnap este kezdődött csúcstalálkozóján. A Bennszülött Népek Klímaváltozási Világtalálkozóján, amelynek helyszínéül az alaszkai Anchorage-ot választották, nyolcvan ország 400 bennszülött népcsoportjának küldöttei gyűltek össze.
Vágólapra másolva!

"Nem akarjuk, hogy csupán a klímaváltozás kiszolgáltatott áldozataiként tekintsenek ránk" - hangsúlyozta Patricia Cochran, az alaszkai Nome-ból származó inupiat népcsoporthoz tartozó küldött. Mind mondta: olyan tudás birtokában vannak, amellyel vezető szerepet vívhatnak ki a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A bennszülött tradíciók cseppet sem merevek - magyarázta -, hiszen állandóan alkalmazkodniuk kell változékony és gyakran kegyetlen környezetükhöz. Alkalmazkodóképességükből fakadó tudásuk pedig fontos segítség lehet a klímaváltozás elleni fellépésben.

Az alaszkai inuitok például a modern motoros szánok helyett visszatértek a hagyományos kutyaszánhoz, ahogy a jeges térség melegedni kezdett. "Az emberek kimennek a motoros szánjaikon, aztán beszakad alattuk a jég, és örökre eltűnnek. A szánhúzó kutyák viszont tudják, hol nem biztonságos a jég, és sokkal könnyebb őket etetni, mint kifizetni a sok faluban gallononként akár tíz dollárért kapható benzint" - érvelt Cochran.

Az északi-sarkvidéki klímaváltozás első hivatalos áldozatának az alaszkai Newtok település tekinthető - hangzott el a tanácskozáson. A falu 320 lakosa 15 kilométerrel arrébb, egy magasabban fekvő területre kényszerült átköltözni az olvadás okozta gondok miatt - a falu áttelepítése több tízmillió dollárba kerül. A jelenségnek már neve is van: climigration, azaz klímavándorlás néven emlegetik. Egy tanulmány szerint, amelyet az amerikai hadsereg mérnökei készítettek, további 26 falu van közvetlen veszélyben, és tíz éven belül még 60 kerülhet bajba.

A Csendes-óceán déli részén fekvő Carteret-szigetek háromezer őslakosának szintén el kell hagynia lakóhelyét a vízszint növekedése miatt. A szigetek kiürítése 2007-ben már meg is kezdődött, s várhatóan 2015 területük nagyrésze a víz alá kerül.

Szigetük eltűnéséről számolnak be Carteret lakosai

Az ausztrál északi térség őslakosai olyan tűzrakótechnikákat honosítottak meg, amelyekkel meg tudják akadályozni a nagy bozóttüzeket, s az így megtakarított szénkibocsátást 17 millió dollárért értékesítik az iparnak.

Az afrikai baka pigmeusok és a kongói bambendzele népcsoport a kevesebb csapadékhoz és gyakoribb erdőtüzekhez alkalmazkodva új halászati és vadászati technikákat fejlesztett ki.

A borneói dajakok a klímaváltozással kapcsolatban az élővilágban végbemenő változásokról számoltak be.

A péntekig tartó tanácskozás végén a résztvevők egy olyan nyilatkozat elfogadását tervezik, amelyben arra hívják fel a világ kormányait, hogy az esetleges új nemzetközi klímapaktumokba vonják be a Föld népességének 6 százalékát (350 millió embert) kitevő bennszülötteket is.