A legrégibb ismert modern lábnyomokat találták meg

Talán a vadászzsákmány, talán egyik ősanyánk után futott egy emberősünk másfél millió évvel ezelőtt az afrikai vízparton, miközben talpa a puha iszapba süllyedt. Az iszap később betemetődött, megkövült, és nemrég újra felszínre került. Az így megőrződött nyomok alapján az emberős lába, teste, mozgása már nagyon hasonló lehetett a mai emberéhez. Ez nem meglepetés: akkoriban már futni kellett.

A nem mindennapi leletnek számító nyomokat korai Homo erectus hagyta egy egykori tó vagy egy folyó partján, a mai Kenya területén. A Homo erectus ("felegyenesedett ember") az az emberi faj, amely az evolúció során megelőzött minket a sorban: a Homo sapiens ebből a fajból fejlődött ki.

Ez már egy hozzánk hasonló ember

Matthew Bennett és kollégái (Bournemouth University) tanulmányát a Science mai száma közli. A lábnyomról készült felvételeken jól láthatók a rövid ujjak és az előrenéző nagyujj, amelyek ránk is jellemzőek. A kutatók szerint ezért ez a jelenleg ismert legősibb olyan emberi lábnyom, amely egy "modern emberi lábtól" ered, olyan lábaktól, amelyeken már hozzánk igen hasonlóan haladt a tulajdonosa. A lábnyom részletes elemzése ezért az ember "felegyenesedéséről", a két lábon járás evolúciójáról is értékes információkat nyújthat.

A lenyomat mérete, formája és mélysége alapján a kutatók becsléseket készítettek a lábnyomot hagyó ember magasságáról, tömegéről és lépéshosszáról, amelyek mind illeszkednek a mai embernél jellemző értékekhez. A nagyujj hossztengelye párhuzamos a többi ujjéval (egy irányban állnak), ellentétben az emberszabású majmok és más korábbi (szintén nyomokból ismert) emberszerű lények szögben álló, fogásra még többé-kevésbé alkalmas nagyujjával.

Lábnyomok a múltból. Balra egy még korábbi lábnyom (Laetoli, lásd később a cikkben), középen a most ismertetett nyomok (Kenya, Ileret), jobbra pedig egy körülbelül 3000 éves lábnyom (Nagy-Britannia) kontúrtérképei (M. Bennett/Bournemouth Univ.)

Futni kellett

A lábnyomokat korábban előkerült más leletekkel (láb- és medencecsontokkal) együtt vizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy mintegy kétmillió éve olyan emberek élhettek Afrikában, amelyek testmérete és testük fő arányai már gyakorlatilag megegyeztek a miénkkel. Ez a test alkalmas volt arra, hogy gazdája nagy távolságokat tegyen meg a táplálékért - ez az erőforrás akkoriban az éghajlati változások miatt szétszórtabban állt rendelkezésre, mint korábban.

A felfedezés így megerősíti például Daniel Lieberman, a Harvard University paleoantropológusának 2004-es elméletét, mely szerint a Homo nemzetség körülbelül kétmillió éve "fejlesztett" ki olyan testet, amellyel nagy távokat lehetett gyorsan megtenni. Mai ismereteink szerint a hajítófegyverek megjelenése csak egymillió évvel később következett, a zsákmányszerzéshez tehát futni kellett, méghozzá olykor nagyon gyorsan - és egy ilyen lábbal már lehetett is.

Itt szaladt az egyik ősünk, talán egy vadászat alatt, de lehet, hogy egyik ősanyánk után (a fordítottja azért nem valószínű, mert egy másik kutatási eredmény alapján a Homo erectus nők lassú, ringó járással közlekedtek). A lézeres letapogatással készült kép középső sávjának lábnyomai oldalt kinagyítva láthatók (M. Bennett/Bournemouth Univ.)

A lábnyom egy olyan korai Homo erectushoz tartozik, amely Afrikában élt (a kutatók egy része Homo ergaster néven hivatkozik erre a csoportra). A Homo erectus Afrikában alakult ki (egy még korábbi emberi fajból, a Homo habilisből) 1,5-2 millió éve, később szétrajzott az Óvilágban. Maradványai Vértesszőlőstől (Samu) Pekingig kerültek elő, és korábban "előember" néven is hivatkoztak rájuk. A Homo sapiens a kutatók többsége szerint szintén Afrikában fejlődött ki, a helyben maradt Homo erectusokból, egy néhány százezer évvel ezelőtt kezdődött folyamat végén.

Még korábbi lábnyomok

Bár a Homo erectusnak tulajdonítják a "beszéd és a tűz felfedezését", a szellemi képességek területén jobban le voltak maradva őseink. A korai, kifejlett Homo erectusok agya körülbelül 900 cm³-es lehetett, testtömegük 68 kg, testmagasságuk pedig 185 cm, vagyis a mai embernél is magasabbak voltak. A késői, mintegy 500 000 éve élt Homo erectusok agytérfogata már kb. 1100 cm³ volt, a mai emberé 1300-1400 cm³ - írja a Wikipedia.

Tanzániából ismerünk jóval idősebb lábnyomokat is: ezek 3,5 millió évesek, és az 1970-es évek végén fedezte fel őket Mary Leakey Laetolinál. A kutatók nagyobb része a Homo nemzetség közvetlen ősének, az Australopithecus afarensisnek tulajdonítja ezeket, azonban vitatott a nyomokat hagyó emberős lábának anatómiája. E leletek elemzése még ma is zajlik.