Vágólapra másolva!
Infravörös hullámok segítségével az esetek 80%-ában kiolvasták a vizsgálati alanyok agyából, hogy két ital közül melyiket választották gondolatban. A beszéd- és mozgásképtelen emberek életminőségében óriási javulást hozna egy ilyen "gondolatolvasó gép", mert könnyen közölhetnék döntéseiket. Az emberi agy random, komplex gondolatait meg valószínűleg úgysem lehet majd soha kiolvasni.
Vágólapra másolva!

Az agy-számítógép illesztőegységekkel (brain-computer interface, BCI) kapcsolatos kutatásokról már többször beszámoltunk rovatunkban. A végső cél itt az, hogy lebénult emberek tisztán a gondolataikon keresztül kommunikáljanak, vagy mozgassanak tárgyakat (például művégtagokat). A legutóbbi nagyobb előrelépés az volt, hogy az agyból mesterségesen átirányított elektromos jelekkel képesek voltak mozgásra bírni majmok megbénított csuklóját.

Kanadai kutatók most a másik területen, a kommunikációban értek el figyelemreméltó eredményt. A BCI-technológiát az úgynevezett közeli infravörös spektroszkópiával kombinálták, amelyet rendszeresen alkalmaznak az orvostudományban a vérellátással, vérösszetétellel kapcsolatos vizsgálatokhoz, az agykutatásban és a kognitív pszichológiában pedig - más véráramlást jelző módszerekhez hasonlóan - az agyi aktivitás jelzésére használják (bővebben lásd a Wikipedia magyar nyelvű szócikkében).

A Sheena Luu PhD hallgató (Tom Chau kutatócsoportja, University of Toronto) vezette kísérletben kilenc felnőtt vett részt. Száloptikával ellátott sisakot kaptak, amely az agyuk felé (pontosabban az úgynevezett prefrontális kéreg felé) közeli infravörös hullámokat sugárzott (a prefrontális kéreg a homloklebeny elülső részét foglalja el; a viselkedés, a gondolkodás és az érzelmek összehangolásában játszik szerepet). Eközben egy monitoron két ital képe tűnt fel egymás után. A résztvevőket arra kérték előzetesen, hogy a képek feltűnése után mindig hozzanak fejben egy döntést arról, hogy a két ital közül melyiket kedvelik jobban.

Az agy felé sugárzott infravörös hullámok elnyelődésének mértékéből a kutatók érzékelték, hogy mikor több az oxigén a vérben, azaz mikor aktívabb az agy. Érdekes, hogy néhány embernél akkor volt aktívabb, amikor arra gondoltak, hogy szeretik az adott italt, másoknál pedig akkor, amikor arra gondoltak, hogy nem szeretik.

Miután a számítógép megtanulta, hogy az egyes ital-preferenciákhoz milyen agyi aktivitásminták tartoznak, 80%-os pontossággal képes volt jelezni, hogy az adott személy az adott választásban melyik italt kedveli jobban.

A kutatók szerint ez az első rendszer, amely a spontán gondolatokból dekódol egy döntést. Az eredmény azért jelentős, mert a jelenlegi agy-számítógép illesztőegységek használata komoly gyakorlást igényel. Ha például egy személy igennel szeretne felelni egy kérdésre, akkor nem elég erre gondolnia, hanem egy oda nem illő gondolati aktivitást kell elvégeznie, például elénekelnie egy dalt fejben. A beszéd- és mozgásképtelen embereknek tehát nagyon megkönnyítené a dolgát egy egyszerűbben működő "gondolatolvasó gép".

Azt persze a kutatók is hangsúlyozzák, hogy az emberi agy random gondolatait valószínűleg soha nem lehet majd kiolvasni. Korlátozott információk azonban lefordíthatók lesznek, ami sok embernek hozhat jelentős életminőség-javulást. Luu és kollégái már egy hordozható, homlokon viselhető infravörös, drótnélküli technológián gondolkodnak.

A tanulmány kivonata (angolul) itt érhető el.