Ha párzásra kész, a panda és az ember hangja is megváltozik

Mivel évente mindössze néhány napig fogamzóképesek, a nőstény óriáspandák számára elengedhetetlen, hogy a lehetőséget félreértetetlen módon jelezzék a hímek számára. Kutatók megfigyelték, hogy ezekben a napokban megváltozik a hangjuk - mint korábban kiderült, ugyanez történik egy másik emlősfaj, az ember esetében is.

A veszélyeztetett ázsiai óriáspandák (Ailuropoda melanoleuca) szaporítása egyike a legkiemeltebb nemzetközi összefogással végzett szaporító programoknak. Mivel a faj nőstényei egy évben csupán néhány napon át fogamzóképesek, ráadásul az állatok fogságban kevés érdeklődést mutatnak a párzásra, a biológusok számtalan módon igyekeztek már segíteni a szaporodásukat, egyebek között a párosodáshoz szükséges izmaikat edzették, és "panda-pornófilmeket" is bevetettek. A San Diegó-i valamint az atlantai állatkert és a szecsuáni wolongi pandaközpont munkatársai nemrégiben rendkívül fontos felfedezést tettek: megfigyelték, hogy a faj nőstényei hangadással jelzik a hímek számára, mikor vannak fogamzóképes állapotban.

Az, hogy a pandák hangokkal is kommunikálnak, már ismert volt a kutatók előtt, a nyafogásszerű jelzések funkcióját azonban nem ismerték pontosan.

Az amerikai és kínai szakemberek fogságban élő pandák hangját rögzítették, és összevetették az állatok termékenységi ciklusával. Kiderült, hogy a nőstények más hangokat adnak ki a ciklusuk fogamzókész napjai előtt, másokat a fogamzókész napok alatt - ekkor csipogás-szerű hangjuk elnyújtottabb, élesebb - és megint más a hangjuk, amikor nem fogamzóképesek. Amikor a felvett hangokat lejátszották a hímeknek, azt vették észre, hogy a hímek a fogamzóképes állapotban lévő nőstények hangjára reagáltak párosodásra hívó hangjelzésekkel.

Azt már korábban is tudtuk, hogy az emlősfajok között nem az ember az egyetlen, amelynek nőstényei hangokkal képesek jelezni, mikor jött el az ideje a párzásnak. Sőt, kutatások nyomán ma már azt is tudjuk, hogy a fogamzóképes napokban a nők hangszíne is megváltozik - magyarázta a BBC-nek a pandák hangjelzéseivel kapcsolatos kutatást vezető dr. Benjamin Charlton, aki ezt az ösztrogénhormon szintjének emelkedésével magyarázza.

Minél jobban ismerik a szakemberek az óriáspandák szaporodási viselkedésének részleteit - például azt, hogy a hangjelzéseknek ilyen szerepük is van - annál nagyobb az esély arra, hogy a szaporító központokban ideális környezetet teremtsenek az állatok számára a párzáshoz.