Hogy a bedobott érme az elfogadócsatornába kerül-e vagy a kidobónyílásba, az az érmevizsgálóban dől el. Ez a precíziós szerkezet ellenőrzi az érme átmérőjét, vastagságát, tömegét. Ezek mechanikus szerkezetek, melyeket egy állandó mágnest tartalmazó rész követhet. Ebben az érme lelassul, a lassulás az ötvözet összetételétől függ. Kudarc esetén elég nehéz tehát megmondani a visszautasítás okát.
Az érmevizsgáló egyik feladata a kopott érmék visszautasítása. Régebben törvényi előírás volt a nyerssúly 955 ezreléke alá kopott érmék kivonása a forgalomból. Ma az érme elekromágneses és akusztikai (csengési) tulajdonságai alapján döntik el ezt, a Magyar Nemzeti Bank speciális érmevizsgálója segítségével.
A pénzbedobós automaták becsaphatóságáról rengeteg történet kering. Csavaralátéttel már régóta nem próbálkoznak az ügyeskedők, hiszen a mai érmevizsgáló berendezésekben ez már a lyukasság ellenőrzésekor bukta lenne. Egyes érmék "csereszabatosak" voltak egymással, mint például a régi magyar 2 Ft-os az 1 schillingessel az osztrák kávéautomatákban az 1990-es évek elején, a jugoszláv 2 dináros a magyar 20 Ft-ossal a hazai ital-automatákban, vagy a thaiföldi 10 bahtosok a 2 eurós érmékkel napjainkban. Ez utóbbiból azonban nem tud profitálni az Olvasó, mert az euroövezetben - éppen emiatt - az italautomaták nem fogadják el a 2 eurós érméket.
Hogy milyen méret-, súly- és összetételi határok között kell elfogadnia egy automatának az érméket, arról nem találtam adatokat. Valószínű, hogy gyártási titokról van szó. Érdekes azonban az éppen a kopási határon levő érmék sorsa. A berendezésnek egy jó/nem jó döntést kell hoznia, és ez a "marginális" esetekben nem egyértelmű. Egy "kritikusan kopott" érme p valószínűséggel lesz elfogadva, 1-p valószínűséggel lesz visszadobva. Ha ez a p nincs túl közel a nullához, akkor érdemes még néhányszor próbálkozni. Csakhogy éppen ez a valószínűség az ismeretlen, és minden érmére más.
Posztobányi Kálmán