Megfejtették a tukánok hatalmas csőrének évszázados rejtélyét

A kutatók már száz évnél is régebben próbálják megfejteni, mi célt szolgál a testükhöz mérve legnagyobb csőrű madarak, a Közép- és Dél-Amerikában honos tukánok hatalmas csőre. A csőr funkciójáról számos elmélet született, de egyik sem bizonyult teljesen kielégítőnek. A Science legújabb számában kanadai és brazil kutatók nyomós érvekkel támasztják alá elképzelésüket, miszerint a tukánok csőre az elefántok füléhez hasonló hőleadó szervként működik.

A neotrópusi (közép- és dél-amerikai) tukánfélék (Ramphastidae) első pillantásra felismerhetők hatalmas, különös alakú és gyakran színpompás csőrükről. A csőr a méretéhez képest rendkívül könnyű, mivel a fala nagyon vékony. Üreges, belülről finom csontokból álló hálózat merevíti, ezért könnyűsége dacára igen szilárd és ellenálló.

A tukán csőre erekkel sűrűn átszőtt testrész, amely hőleadóként szolgálhat. A hőfényképezés alapján kiderült, hogy a tukánok hidegben képesek korlátozni, melegben pedig fokozni a csőr vérellátását, így szabályozva a hőleadás nagyságát

Korábbi elméletek a tukáncsőr funkciójáról

Az óriástukán vagy tokótukán (Ramphastos toco) csőre különleges helyet foglal el az állati furcsaságok rangsorában. A madár testhosszának egyharmadát kitevő hosszúságú csőr a legnagyobb létező madárcsőr a madár méretéhez viszonyítva. Abszolút mérete is tekintélyes, eléri a majdnem 20 centiméteres hosszt. A kutatók több száz éve próbálnak rájönni, mi célt szolgálhat ez a rendkívüli csőr. Egyesek szerint a nagy méret és a színpompás megjelenés a lehetséges nemi partner elbűvölésére szolgál. Másoknak az a véleménye, hogy a csőr mérete és alakja segíti a táplálékul szolgáló gyümölcsök megszerzését.

A csőr mint hűtőtest

Glenn Tattersall, a kanadai Brock Egyetem biológusa és munkatársai most egy új elmélettel álltak elő a Science hasábjain. A kutatók hőérzékelő kamerákat használó infravörös termográfiával (hőtérképezéssel) követték nyomon az óriástukán csőrhőmérsékletének alakulását, miközben a madarakat különböző környezeti hőmérsékletnek tették ki.

Tukán hőfényképe. A sárgás-vöröses részek a melegebb területeket mutatják

A kutatók megfigyelték, hogy a csőr felszíni hőmérséklete gyorsan változik, ahogy a környezete melegszik vagy hűl. Például napnyugtakor, amikor a madarak aludni térnek, a csőrük néhány percen belül akár 10 Celsius-fokkal is hidegebb lesz.

Az aludni térő tukánról infravörös termográfiával készült videó. A kétórás időtartamnak megfelelő gyorsított felvételen jól látható a csőr lehűlése az alvó madárnál

A jelek szerint tehát a madarak arra használják a csőrüket - amelynek felszínét rengeteg ér hálózza be -, hogy kisugározzák a vérrel odaszállított hőt, így az alvás idejére képesek lecsökkenteni a testhőmérsékletüket. A szerzők úgy vélik, hogy más madarak, amelyek - a tukánokhoz hasonlóan - nem tudnak izzadni, hasonló célokra használhatják a csőrüket, de ez az elképzelés még további bizonyításra vár.

Forrás: Science/AAAS