Ahol nem muszáj, nem strapálja magát a gezerigó

Kutatók Észak-Amerika egyik legismertebb madárcsoportja, a gezerigók énekét vizsgálták. Számos, különféle éghajlaton élő gezerigó énekét gyűjtötték be és hasonlították össze, s arra az érdekes fölfedezésre jutottak, hogy a szélsőségesebb, változékonyabb éghajlaton élő madarak szebben énekelnek, mint a kiegyensúlyozottabb éghajlati viszonyok között élők. Az énekes gezerigóról ráadásul egy másik megfigyelés során az is kiderült, hogy néhány találkozás után képes felismerni az emberi arcokat. 

Carlos Botero, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója, több más amerikai intézmény munkatársával együtt vizsgálta az Amerikában igen elterjedt gezerigók (Mimus fajok) énekét. Először átkutatta a világ hangarchívumait gezerigóének-felvételek után, majd útra kelt a déli féltekére, hogy egy rendkívül érzékeny hangrögzítő berendezéssel további hangmintákat gyűjtsön.

Útja során 29 gezerigófaj majdnem 100 énekhangját rögzítette különböző éghajlati viszonyú területeken. Az Egyesült Államokba visszatérve számítógépes programok segítségével szonogrammá (hanggrafikonná) alakította az egyes hangfelvételeket. A kottában lejegyzett hangjegyekhez hasonlóan a szonogram vonalainak és csíkjainak összetett mintázata lehetővé teszi a kutatók számára, hogy vizuálisan elemezzék a hangot. Botero és munkatársai alaposan tanulmányoztak minden egyes hangmintát, és összevetették a mintákat hőmérsékleti és csapadékadatokkal. A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy azok a fajok, amelyek változatosabb és kiszámíthatatlanabb éghajlaton élnek, sokkal választékosabban, kifinomultabban énekelnek. Eredményeiket a Current Biology szakfolyóirat legújabb számában tették közzé.

A szélsőségesebb éghajlaton élő madaraknál viszont egy közepes képességű hím választása esetleg az utódok életébe kerülhet. Ezért a nőstények itt finnyásabbak, s feltehetőleg ez vezetett ahhoz, hogy a bizonyítani akaró hímek egyre bonyolultabb dallamokat sajátítottak el. Ráadásul, az ének alapjai ugyan öröklöttek, de az igazi "énekművészetet" tanulni kell, ezért Botero szerint a kifinomultabb dallamok nemcsak a madarak rátermettségét, hanem az intelligenciáját is bizonyítják.

A kutatók a következő lépésben ki akarják terjeszteni a vizsgálataikat más állatokra is. Arra kíváncsiak, vajon más állati kommunikációkra is igaz-e a gezerigóknál megfigyelt jelenség. Botero végső soron abban reménykedik, hogy az állati kommunikáció tanulmányozásával sikerül fényt deríteni az emberi nyelv kifejlődésére.

Forrás: Current Biology

Az énekes gezerigó a tömegből is felismer egy emberi arcot

Ha az énekes gezerigó (Mimus polyglottos) fenyegetve érzi fészkét, másodpercek alatt megjegyzi a támadó arcát - fedezték fel amerikai kutatók amikor megfigyelték, hogy a madarak agresszívabban reagálnak olyan egyénekre, akik már egyszer megközelítették fészküket. A kutatókat elsősorban az lepte meg, hogy a madarak milyen gyorsan megtanulják megkülönböztetni egymástól az egyes embereket. Douglas Levey, a gainiesville-i Floridai Egyetem kutatója kollégáival a PNAS című szaklapban tudósított eredményeikről.

Nekünk, embereknek minden énekes gezerigó egyformának tűnik, de fordítva ez egyáltalán nem igaz - magyarázza Levey. A gainesville-i egyetem környékén gyakori madár fészkeihez több napon át másztak fel hallgatók, és futólag megérintették a fészket. A madarak már két látogatás után azonnal otthagyták a fészket, amint az illetőt messziről megpillantották. Az egyes hallgatókat akkor is felismerték számtalan társuk között, ha más irányból érkeztek, vagy más ruhát viseltek. Minden egyes látogatással izgatottabbak lettek, és több figyelmeztető füttyöt hallattak. Néhány esetben még a vélt fészekrabló fejét is megtámadták.

Gezerigó fenyegető pózban

Bár volt már rá példa, hogy laboratóriumi kísérletek során néhány galambot betanítottak kutatók, hogy felismerjenek egyes embereket, ez azonban csak fáradságos idomítás után sikerült. Az énekes gezerigóknak hatvan másodperc elegendő volt ahhoz, hogy azonosítsák a különböző személyeket, és az egyetem összes többi hallgatója közül felismerjék - hangsúlyozza Levey.

A kutató szerint ennek a megdöbbentő képességnek köszönhető, hogy ilyen közel merészkednek a madarak a veszélyekkel teli emberi településekhez. A biológus ugyanis meg van győződve arról, hogy a gezerigók nemcsak az egyes embereket ismerik fel, hanem más állatfajok egyedeit is. Így valószínűleg különbséget tudnak tenni a fészekrabló hajlamú macskák és az ártalmatlanul kószálók között.

MTI/[origo]