A szárazföldről vissza a tengerbe: megtalálták a fókák ősét

Vágólapra másolva!
Kanadai és amerikai kutatók megtalálták azt a hiányzó láncszemet, amely megmagyarázza a fókák és a rozmárok korai evolúcióját. A vidraszerű teremtmény úszóhártyái és egyéb más anatómiai tulajdonságai egy korai állapotot mutatnak azon az evolúciós úton, amelyen kialakultak a fókák és a rozmárok uszonyai, hogy aztán hosszú évmilliókra benépesítsék a tengerek vizeit.
Vágólapra másolva!

A 23 millió évvel ezelőtt élt emlős evolúciós vonala az évmilliók során kihalt, így nem közvetlen elődje a ma élő fókaalakúaknak (Pinnipedia) - fókáknak, oroszlánfókáknak és rozmároknak - de megmutatja, hogy milyen volt korai ősük testfelépítése - mutatott rá Natalia Rybczynski, a Kanadai Természettudományi Múzeum munkatársa.

A fosszília a kanadai sarkvidéken, a Devon-szigeten került a felszínre, ami a kutató szerint arra utal, hogy a messzi észak volt a színtere az fókaalakúak korai evolúciójának. A kutatócsapat még 2007-ben bukkant rá a kövületre, amely meglepően jó állapotban maradt meg, és a csontváznak mintegy 65 százaléka a kutatók rendelkezésére áll. A lény a Puijila darwini nevet kapta - az első tag, vagyis a nemzetség neve inuit szó, ifjú tengeri emlőst jelent.

A Kanadai Természettudományi Múzeum bemutatófilmje

A vidraszerű lény könnyedén mozgott a szárazföldön és a vízben is, ezért a tudóscsoport "sétáló fókaként" emlegeti. A Puijila az orrától a farka hegyéig körülbelül 110 centiméteres volt. Leginkább a mai vidrákra hasonlított hatalmas szemfogakkal, rövid tömpe orral, nagy szemekkel, vékony farokkal és igen erős állkapoccsal. A szárazföldön és a vízben egyaránt jól vadászhatott.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

A Puijila darwini csontvázának számítógépes rekontrukciója (Forrás: Kanadai Természettudományi Múzeum)

Rybczynski hangsúlyozta, bár már eddig is tudtuk, hogy a fókaalakúak a szárazföldről népesítették be a vizeket, az eddig ismert legkorábbi fosszíliájuk már uszonyokat viselt.

A kanadai-amerikai közös expedíció részleteit és a kutatás megállapításait a Nature tudományos folyóirat csütörtöki számában tették közzé.

Forrás: nature.ca