A Vénusz a Hold fölött - most!

Vágólapra másolva!
A két égitest látványos párost alkot naplemente után, amely még kivilágított nagyvárosokból is megfigyelhető. Végre olyankor tudunk valami ajánlani, amikor az időjárás is kegyes hozzánk. Nézzen fel az égboltra most, és nem fogja eltévszteni!
Vágólapra másolva!

Január és február folyamán a szürkületben, a naplemente utáni órákban a fényes Vénusz látható az esti égen. A Földnél közelebb kering a Naphoz, nem távolodik el messzire központi csillagunktól, ezért nem emelkedik magasra a horizont felett - mégis könnyű megtalálni.

A bolygó megfigyelésével kivilágított városokból is érdemes próbálkozni, de mivel alacsonyan mutatkozik, jó rálátás kell nyugati irányban: a körpanorámát házak vagy magas fák ne takarják el.

Január 30-án a keskeny holdsarló is az esti égen látszik, méghozzá közel 1,5 fokra a Vénusztól, látványos együttállás formájában. A Hold látszó mérete fél fok körüli, ennek megfelelően a bolygó másfél holdátmérőnyivel délnyugatra, azaz jobbra lefelé mutatkozik majd kísérőnktől.

A Hold is szolgál érdekességgel: derült idő esetén nemcsak a napsütötte része látható, hanem az árnyékos oldal sziluettje is kivehető. Utóbbi derengését nevezik hamuszürke fénynek, amelyet a Földről a Holdra, majd onnan ismét a Földre verődő napfény okoz. Szerencsés esetben az árnyékos oldalon a sötétebb tengerek körvonalai is felismerhetők szabad szemmel.

A Vénusz távcsőben még érdekesebb látványt nyújt. Fázisainak megfigyelése alapján mondta ki Galileo Galilei, hogy a fényes bolygó nem a Föld, hanem a Nap körül kering. A következő napokban nem csak a Vénusz fázisait, de az itáliai tudóshoz hasonlóan a Hold krátereit is érdemes szemügyre venni. A budapestieket a Polaris Csillagvizsgáló szombat este 18 órától várja távcsöves bemutatóval A csillagászat nemzetközi éve keretében.

Forrás: MCSE

A Hold és a Vénusz látványa január 30-án, péntek este (MCSE)

Nem mindig volt forró a Vénusz?

Bár a Vénusz tömegét és a Naprendszerben elfoglalt helyzetét tekintve Földünk ikertestvérének mondható, felszíni viszonyai pokoliak. 450 Celsius-fok körüli hőség és 90 atmoszféra nyomás uralkodik rajta, emellett sűrű, átlátszatlan szén-dioxid-légkör burkolja.

A legújabb elemzések alapján azonban nem mindig lehetett ilyen zord hely. A Galileo-szonda korábbi infravörös megfigyelései arra utalnak, hogy egykor akár óceán is boríthatta felszínét, amelyen kontinensek is előfordultak, mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk. Ennek megfelelően az sem lehetetlen, hogy kezdetekben az élet is kialakult a planétán.