Méhek is terjesztik a génmódosított növények pollenét

A génmódosított haszonnövények terjedésének egyik természetes, és egyben meggátolhatatlan módjára mutattak rá egy nemzetközi kutatóközpont munkatársai Afrikában. Bebizonyosodott, hogy a méhek elősegíthetik a növényekben rejlő genetikailag módosított anyag kiszabadulását és átkerülését a termesztett növényből az akár több kilométer távolságban élő vad rokonaiba. A felfedezés különös jelentőséggel bír, mivel a közeljövőben egy genetikailag módosított babfajta termesztésének beindítását tervezik Afrika Szaharától délre fekvő vidékein.

Az afrikai környezetvédelemmel folgalkozó, nairobi székhelyű icipe kutatóközpont és a francia Institut de Recherche pour le Développement (IRD - Kutatóközpont a Fejlődésért) intézet szakemberei azért fogtak a jelenlegi kutatásokba, mert ott, ahol a növénytermesztők a rovarkártevőknek ellenálló, genetikailag módosított homoki vagy tehénbab termesztését tervezik, nagy területeken él a tehénbab vad rokona (Vigna unguiculata var. spontanea).

Rovarbeporzók esetében a szakemberek - elsőként a hasonló kutatások során - rádiós nyomkövetést alkalmaztak a Xylocopa flavorufa fadongó mozgási útvonalának meghatározására és annak kiderítésére, mekkora szerepet játszik a rovar a nagy távolságú pollenszállításban. "A méhek akár a fészküktől hat kilométernyire lévő virágokat is fölkereshetik. A teljes repülési följegyzések alapján, amelyekben szerepelnek a méhek által látogatott vad és termesztett növénypopulációk is, azt a következtetést vontuk le, hogy a méhek elősegíthetik a génáramlást, és potenciálisan lehetővé tehetik, hogy a transzgének több kilométer távolságba szökjenek" - magyarázta eredményeiket Remy S. Pasquet, az icipe kutatója.

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikált kutatási eredmény megerősíti azt a széleskörűen elterjedt nézetet, amely szerint - noha a pollen néhány száz méternél nagyobb eltávolodásának kicsi a valószínűsége - elkerülhetetlen a genetikailag módosított anyag (transzgén) átszökése a vadon élő tehénborsó rokonra, amennyiben génmódosított tehénborsót ültetnek Afrika Szaharától délre fekvő vidékeire.

Az ökoszisztémában okozott egyensúlyi zavarokon túl a gének természetben való elterjedésétől leginkább azért tartanak sokan, mert tönkreteszi a természetes génállományt, előnytelen módon változtathatja meg a vadon élő fajok génkészletét, s például a gyomirtók elleni teljes ellenállás fejlődhet ki a növényeknél.