Keresik a megoldást, és ölik a bálnákat

A bálnák a nagy vesztesei a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács idei, a napokban Chilében megtartott éves ülésének - így értékelik környezetvédő csoportok azt, hogy a találkozón nem született határozat a bálnák védelmében, és Japán tovább folytathatja tudományos célú bálnavadászatát.

A chilei Santiagóban június 23-27. között rendezték meg a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (International Whaling Comission, IWC) 60. éves ülését. A Tanács eredetileg a bálnahúsipar szabályozására alakult, ám a bálnák pusztulásával mára számos tagállam a bálnafajok teljes védelmében látja az IWC feladatát. Ez utóbbi csoportot, a bálnavadászatot ellenzők táborát hagyományosan Nagy-Britannia és Ausztrália vezeti, ők a bálnavadászat teljes tilalmát, a bálnavédelem mindenre kiterjedő érvényesülését szorgalmazzák. A bálnavadászatot támogató blokk - Japán, Norvégia és Izland vezetésével - a vadászat és kereskedelem fenntartását tekinti feladatának mondván, egyes bálnafajok bőséggel állnak rendelkezésre, és kereskedelmi célú vadászatuk nem veszélyeztetné fennmaradásukat.

A két tábor közti erőviszonyok évek óta kiélezettek, a színfalak mögött a tagok határozott lobbitevékenységgel, különféle módszerekkel igyekeznek maguk mellé állítani a még el nem kötelezett, vagy újonnan belépő tagállamokat. A feszültséget tovább fokozza, hogy a kihajózó japán bálnavadász flottát a Sea Shepherd és a Greenpeace környezetvédő szervezetek hajói követik, s az aktivisták rendre összecsapnak a vadászokkal.

Az elmúlt év során a két csoport között kiélezetté vált a konfliktus, Japán - miközben nem hajlandó felhagyni a kutatási célú bálnavadászattal - a kilépésével fenyeget, ha nem oldják fel az 1986-ban bevezetett bálnavadászati tilalmat, s nem engedélyezik a bálnák fenntartható vadászatát. Ezzel valójában az IWC fennmaradása, létének értelme kerülne veszélybe. A Tanács elnöke, az amerikai Bill Hogarth minden erővel a kompromisszumkötést támogatja, ezt célozta az idén márciusban, Londonban megrendezett soron kívüli ülés is, ahol az elnök bírálta a környezetvédők radikális akcióit. A konfrontáció és az esetleges szakadás elkerülése volt a legfőbb célja a mostani chilei ülésnek is.

Valójában egyre megy, hogy Japán bent van-e a Tanácsban, vagy kilép belőle - az első esetben egy kiskaput kihasználva, tudományos céllal öl le évente körülbelül ezer bálnát, a második esetben ugyanezt tenné, és nem is kéne alibit keresnie, mondják a környezetvédők. A csendes-óceáni szigetállam egyszerűen bálnahúst akar, Izland és Norvégia pedig, úgy tűnik, Japánnak akarja eladni a maga fogását - olvasható a Reuters hírügynökség internetes oldalán. Mindez pedig nem más, mint kereskedelmi célú bálnavadászat.

Bár előrelépés nem történt, a 60. ülésen azért születtek döntések: 36 vokssal 29 ellenében leszavazták Dánia kérelmét arra, hogy az idei vadászati szezonban tízzel több hosszúszárnyú bálnát ejthessen el Grönland vizein, és elhatározták egy bizottság létrehozását, amely a vitás kérdések konszenzusos megoldásán dolgozhat a következő évben.