Műholdképek a gyakorlatban: az erdőpusztulások monitorozása

Vágólapra másolva!
Az [origo] hasábjain hetente látható műholdképek nemcsak szépek és érdekesek, de igen hasznosak is. Mostantól rendszeresen bemutatunk műholdképes alkalmazásokat, elsőként az erdőpusztulás megfigyelését és elemzését.
Vágólapra másolva!

Az erdőpusztulás észlelése a változásvizsgálat egy fajtája: legalább kettő, egy korábban és egy később készült űrfelvétel szükséges hozzá ugyanarról a területről. Mindkét űrfotón meghatározzuk, hogy mely területek fedettek erdővel, majd ezeket egymásra helyezve megállapítjuk, hogy hol maradt meg az erdő, honnan tűnt el, esetleg hol keletkezett újabb, fákkal borított terület.

Első utunk a trópusi esőerdők legnagyobbikába, az Amozonas vidékére vezet. Az esőerdők gyors pusztítása a klímaváltozás fontos összetevője; részben a faanyagért, részben az így nyerhető mezőgazdasági területekért vágják ki vagy égetik fel a fákat.

Forrás: USGS

Rondonia, 1975

A Landsat műhold képei az 1975-ös, 1986-os és 1992-es állapotot mutatják be. Az első felvételen még az érintetlen erdőséget látjuk, de néhány évvel később már elkészültek a feltáró utak, amelyek mentén megkezdődött a parcellák kialakítása.

Forrás: USGS

Rondonia, 1986

Az utolsó képen az utak mentén már hatalmas erdőmentes területeket látunk. Itt kell megemlítenünk, hogy a fejlődő országokban a környezetvédelmi szempontból támogatott biodízel-termelés miatt is gyorsul az esőerdők irtása: így nyernek újabb területeket az üzemanyag termeléséhez.

Forrás: USGS

Rondonia, 1992

Második példánkat itthonról hoztuk. A mostani évtized közepén minden nyár elején gyapjaslepkék lepték el erdőink egy részét, szinte csupaszra rágva egyes erdőrészek lombjait. A gyapjaslepke tőlünk délebbre volt honos, és a globális felmelegedés miatt lassan északra vándorolva került hozzánk. A lenti képpár egy hónap különbséggel készült; az első 2005. május 26-án, a második pedig június 24-én. A második felvételen a Bükk északi és a Mátra keleti végén, illetve néhány kisebb területen (színes karikákkal jelezve) az erdők szokásos zöld színe a lombveszteség miatt barnára változott. Ez azonban csak kis szemmeresztéssel vehető észre a képen; itt segít a képfeldolgozás.

Forrás: ELTE

Az alábbi képen a Kárpát-medence egy nagyobb részének feldolgozott képét láthatjuk: zöld jelzi azokat a területeket, amelyek a májusi és június kép szerint is erdők, piros pedig azokat, amelyek májusban még erdőnek minősültek, de júniusra a lepkerágás miatti lombveszteség miatt e kategóriából ideiglenesen kiestek.

Forrás: ELTE

A gyapjaslepke által okozott problémát a természet azért lassan megoldja: a kártevőt természetes ellenségei is követik hozzánk, így a lepkerágással károsított erdők kiterjedése egyre csökken.