Közép-Ázsia tavai - a hét műholdképe

Közép-Ázsiáról a legtöbbünknek két lefolyástalan tó jut eszébe: a Kaszpi és az Aral. Pedig több is van, és azok sem kevésbé érdekesek. Tekintsünk most kicsit keletebbre; Kazahsztán, Kirgizisztán és Kína határvidékére.

Bolygónkon Közép-Ázsia a világtengertől legtávolabb eső terület, ahol ráadásul igen magas hegyláncok is húzódnak. Nem csoda hát, ha a lefolyástalan tavak és medencék legfontosabb régiója. Képünkön két ilyen területet is találunk: északnyugaton a Kaszpi-tengertől idáig nyúló medencét, délkeleten pedig a Takla-makán sivatagnak helyet adó Tarim-medencét. A kettő között húzódik az óriási Tien San-hegység (magyarul: az Égi hegyvidék), melynek csúcsa, a Jengish Chokusu majdnem 7500 méteres magasságig emelkedik.

A kép kiterjedése 1500x1500 kilométer

A hegyvidéktől északra találjuk a megközelítőleg 17 000 négyzetkilométeres Balhas-tavat. Igazi sztyepptó: átlagmélysége alig hat méter, legmélyebb pontja 26 méter, így a területéhez viszonyított átlagos mélysége a Balatonénál is kisebb. Az Aralhoz hasonlóan ez is apadóban van: a hegyvidék felől érkező fő tápláló folyóinak egy részét öntözésre használják, ez a vízmennyiség hiányzik a tóból. A középkor és az újkor nagy részében, a XIX. századi orosz-kínai határszerződésig ez volt a Kínai Birodalom északnyugati határa, a hegyvidék felé eső terület. A nagyított képen különösen szép az Ili folyó deltája a tó nyugati szakaszának déli oldalán.

A kép kiterjedése 500x500 kilométer

Lényegesen kisebb, mintegy 12 balatonnyi a délebbre fekvő, mélykék színű Isszik-Kul felszíne. Az 1600 méter magasan, a Tien San völgyében található sós tó nagyon mély: 600 métert meghaladó mélysége miatt köbtartalma igen nagy; e szempontból a világ kilencedik tava. A tótól keletre láthatjuk a Tien San legmagasabb, havas gerinceit, a völgyek magasabb részein gleccserekkel.

A kép kiterjedése 375x375 kilométer

A Tien San keleti végénél nem is annyira a Bosten-tó a vidék fő nevezetessége, hanem az úgynevezett Turfan-mélyedés. Itt a felszín 155 méterrel süllyed a tengerszint alá, ez a Földön (a Holt-tenger árka után) a második legmélyebb szárazföldi pont, mélyföld. A legmélyebb ponton az éghajlat miatt nincs állandó sóstó, a felvételen csak egy fehér foltot, sólerakódást láthatunk itt, a kivágat északkeleti sarkában látható felhőktől délre húzódó völgyben. A Bosten-tavat is a hegyvidék, itt nyugat felől tölti fel egy, a növényzettől zöldes színű folyódelta. Délebbre a Takla-makánt, a híres, Kínát a Nyugattal összekötő Selyemút legszárazabb részét a felvételen szél által felkavart sivatagi porfelleg fedi.

A kép kiterjedése 250x250 kilométer

Az Aqua műhold MODIS-rendszerének felvétele június 13-án készült.