"A korai emberek aprócska hordáit szétszórták a kegyetlen környezeti viszonyok, hogy aztán visszatérjenek, és benépesítsék a világot. Ez egy valóságos, a génjeinkben megírt eposz" - mondja Spencer Wells, a National Geographic Society tagja, a társaság Genographic nevű programjának igazgatója.
A fenti megállapítást az úgynevezett mitokondriális DNS vizsgálatára alapozták. Ez a sejtek energiaközpontjaiként funkcionáló szervecskéinek saját örökítőanyaga, amely csak anyai ágon öröklődik. Segítségével korábban sikerült megállapítani, hogy az "emberiség ősanyja", a "mitokondriális Éva" Afrikában élt, nagyjából 200 000 éve.
A Homo sapiens Afrikából való kirajzása nagyjából 60-70 ezer éve kezdődött, de "Éva" és a migráció közötti időről keveset tudunk. A kutatás a dél-afrikai khoi és san busman törzsek tagjainak mDNS-ét vizsgálta, mivel ez a nép mintegy 90-150 ezer éve elszakadt az emberiség többi csoportjától. Ennek alapján az izraeli és amerikai szakértőkből álló csoport megállapította, hogy az emberi faj 90-135 ezer éve aprócska populációkra szakadt, talán az akkori rendkívül száraz időszakok miatt.