Vízbetörések a mélyépítéseken - régi térképeken a főváros ősvízrajza

Április 8-án éjjel intenzív vízbetörés miatt omlott be a Rákóczi téri metróépítkezés munkaterületének egy része. Vajon előrejelezhetők-e az ilyen események, vagy legalább kalkulálhatunk ezek valószínűségével? A válaszokat részben a városgeológiától, illetve a beépítés előtti vízrajz ismeretétől várhatjuk.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen ez évben indul az a program, amelynek célja Budapest városgeológiai kutatása. Ennek során a földkéreg legfelső, az utóbbi évszázadok természeti eseményeinek és korábbi földrajzának információit hordozó, néhány (maximum 20-25) méter vastag rétegét vizsgálják a szakemberek. Sokszor nem is kell fúrószerkezethez nyúlni, vagy munkagépek által ásott gödörbe mászni fontos ismeretek megszerzéséhez: ha kezünkbe akad egy régi - és értelemszerűen a készítés időszakának állapotát bemutató - térkép, amelyet a mai helyszínekhez illeszthetünk, arról is leolvashatunk jópár érdekességet. Megtudhatjuk például, hogy a háztömbszerű beépítések előtt hol folytak patakok Pesten, illetve hol voltak kisebb-nagyobb tavak, állandó pocsolyák.

rképének

A mai Rákóczi tér környéke egy 1785-ös térképen

Fenti képünkön Pest város első részletes kataszteri térészletét láthatjuk 1785-ből. A kép bal oldalán, fentről lefelé végighúzódó dupla vonal a mai Mária utca helyén végigfolyó Kis-Rákos-patak, amely aztán a mai Boráros tér helyén ömlött a Dunába. A kép alsó részén pedig egy Aqua névvel is megjelölt, feltehetően állandó pocsolya rajzát látjuk.

A régi térkép és a mai úthálózat montázsa

Két lényeges ősvízrajzi elem is felbukkan tehát a Rákóczi tér kétszáz méteres körzetében. Ősi medreiknek, illetve medencéiknek a környezetüktől eltérő szemcseösszetétele a tai talajvízáramlást is befolyásolja, így akár a mostanihoz hasonló vízzárványokat is rejthetnek. (Mi történt az Rákóczi téren április 8-án?)

A régi Újkapu (a Váci utca déli végén, a mai Fővám tér sarkán állt Porta Nova) előterében, a téren levő park, illetve az egyetemépület északi vége helyén két kisebb tómedence (a térképen a Dunához kapcsolódó két halványkék "buborék") is létezett még az 1700-as évek végén. Ezek szerencsére nem okoztak építkezési problémát; nyomaikat a geológusok épp az építkezés révén kutathatják.

A régi vízrajz ismerete természetesen nem ad biztos előrejelzési lehetőségeket arra, hogy mikor és hol lesz a Rákóczi térihez hasonló vízbetörés; a valószínűségek megadásában azonban mindenképp segít. A pontosabb előrejelzés geofizikai mérések alapján lehetséges.

A képek a Budapest történeti topográfiája georeferált térképekkel című DVD-ről származnak, amelyen számos, a Fővárosi Levéltárban őrzött régi térkép digitális változata érhető el a nagyközönség számára is.