A legrégebbi nyugat-európai ember csontjaira bukkantak Spanyolországban

Egy 1,2 millió éves Homo-lelet arra utal, hogy az ember sokkal korábban benépesítette Nyugat-Európát, mint azt eddig gondolták.

Az állkapocstöredékből és maroknyi fogból álló leletet spanyol kutatók ásták ki az észak-spanyolországi Sierra de Atapuerca régió területén, ahol már korábban is igen értékes maradványokat találtak. A feltárást végző paleoantropológusok csapatát Eudald Carbonell (Universitat Rovira i Virgili, Tarragona) vezette.

A valószínűleg női egyedtől fennmaradt lelet messze a legidősebb Homo-maradvány, amit a kontinens nyugati felén találtak: körülbelül 400 ezer évvel öregebb az eddig ismert legkorábbi leletnél. A maradványok mellett a húsevésre utaló primitív szerszámokat és állati csontokat is azonosítottak - olvasható a Nature online hírportálján.

A Homo erectus (a felegyesedett ember, a Homo sapiens elődje) körülbelül 2 millió évvel ezelőtt hagyta el Afrikát, és kezdte benépesíteni Ázsiát. Az Afrikán kívüli legidősebb lelet 1,7 millió éves, és a grúziai Dmanisi mellett kerül elő.

Az új lelet arra utal, hogy egyes csoportok viszonylag korán Európa felé vették az irányt. A spanyol kutatók szerint "útközben" új, átmeneti faj alakult ki belőlük, a Homo antecessor ("úttörő ember"), amely szerintük a Homo sapiens és az újabban önálló fajnak tekintett Homo neanderthalensis (Neander-völgyi ember) közös őse lehetett.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a legtöbb kutató szerint a Homo sapiens ugyancsak Afrikában alakult ki, és egy "második Homo-kirajzás" során, mintegy 100 ezer évvel ezelőtt kezdte benépesíteni a világot.