A függetlenedő Koszovó - a hét műholdképe

A világ a Balkán közepén elhelyezkedő tartományra, Koszovóra figyel, amelynek albán többsége vasárnap kinyilvánította függetlenségét Szerbiától. Lássuk, hogy is fest e vidék és környéke a műhold távlatából.

A tengeri kijárattal nem rendelkező területet négy állam határolja; nyugaton a Kis-Jugoszláviából nemrég kivált Montenegró, délnyugaton Albánia, délen Macedónia, északon, keleten pedig Szerbia. Koszovón keresztül húzódik a Fekete- és az Adriai-tenger közti vízválasztó, az előbbi felé az Ibar és a Morava, míg az Adriába a Fehér-Drin vize ömlik. Koszovót számos magas hegyvidék veszi körül, havas csúcsaik szépen fehérlenek a műholdképen. A legmagasabb a Macedónia, Koszovó és Albánia harárvidékén emelkedő Sar-planina, amely 2700 méter fölé emelkedik. Az alacsonyabb hegyvidékek erdeit sötétbarna foltok jelzik.

A szerbek által nemzetük bölcsőjének tekintett Koszovó lakossága Jugoszlávia első világháborút követő megalakulásakor mintegy fele-fele arányban volt a szerb és albán, mára azonban - alapvetően az eltérő szaporodási ráta miatt - egyértelműen az utóbbi népcsoport javára tolódott el. A Szerbia és Koszovó közti határvonal ugyanakkor nem követi az etnikai határt, ami a jövőben is feszültségforrást jelenthet: Mitrovicától északra Koszovót inkább szerbek, míg a szerbiai Presevo-völgy délnyugati részét albánok lakják, csakúgy, mint a déli szomszéd Macedónia határvidékeit.

A természeti szépségekben bővelkedő terület békés fejlődésében egyelőre csak reménykedhetünk.

A kép kiterjedése 250x250 kilométer

Töltse le a felvételt feliratok nélkül, nagyobb méretben!

Az Aqua műhold MODIS-rendszerének felvételét február 14-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.