Felfedezték a legősibb teknős maradványait

Vágólapra másolva!
Kínában felfedezték az eddig ismert legősibb és legprimitívebb teknős maradványait. A 220 millió évvel ezelőtt élt hüllő mintegy 14 millió évvel idősebb, mint a korábban ismert legrégibb teknőslelet. Az állat fogazattal, teljesen kifejlett hasi páncéllal és alakulófélben lévő hátpáncéllal rendelkezett, ami új, fontos információt jelent a teknősök evolúciójának feltérképezésében.
Vágólapra másolva!

Az Odontochelys semitestacea fajba tartozó teknős fosszíliája nem csupán kora miatt érdekes: testének jellegzetességei a teknősevolúció egy eddig nem látott stádiumát mutatják. A korábbi legrégebbről ismert teknősmaradványok hát- és haspáncélja már hasonló a ma élő teknősökéhez. Emiatt a paleontológusoknak mostanáig nem sok információjuk volt arról, miként alakult ki e hüllőcsoport páncélja. Az viszont általánosan elfogadott volt, hogy a teknősök szárazföldön fejlődtek ki.

A mostani, kínai lelet páncélzata azonban más képet mutat: haspáncélja tökéletesen kifejlett, ám a hátpáncél hiányzik. A különös, átmeneti állapot magyarázata megosztja a kutatókat. A leletet feltáró Li Csun (Li Chun), a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa szerint az állat azt az állapotot örökítheti meg, amikor kialakulóban volt a páncélzata, miközben a vízi létről áttérőben volt a szárazföldi életre. Szerinte a leletet látva az elterjedt nézettel szemben valószínűbb, hogy a teknősök törzsfejlődésük elején a vízben éltek, s onnan hódították meg a szárazföldet.

Nem osztják Csun véleményét a Nature által megkérdezett Robert Reisz és Jason Head, a Torontói Egyetem paleontológusai, akik szerint a kínai lelet épp azt az átmenetet mutatja, amikor a teknős a szárazföldiről átszokott a vízi életmódra. Erre utal szerintük, hogy a ma élő tengeri teknősfajokon is hasonló páncélvisszafejlődés következett be. Reisz és Head szerint a most talált fosszília tehát nem a kezdeti, hanem sokkal inkább egy módosult, az új vízi élethez alkalmazkodó forma lehet.