Az érzékelés tréfája - emberek, akik nemcsak látják, hanem hallják is a képeket

Vágólapra másolva!
A szinesztézia jelensége - amikor több érzék egymásba fonódik, azaz valamely érzékszerv által keltett benyomás akaratlanul aktivál egy másik érzetet - régóta ismert. Kaliforniai kutatók most egy új formáját fedezték föl ennek az idegrendszeri eltérésnek, amikor az ábrák hangérzetet keltenek az agyban.
Vágólapra másolva!

A szinesztéziás személyek másként érzékelik a világot, mint az emberek többsége. Mivel bizonyos érzékeik egymásba fonódnak, közülük egyesek például úgy érzik, mintha a különböző számokhoz vagy betűkhöz bizonyos színek társulnának, vagy szó szerint színesen, esetleg illatosan hallják a zenét. A látszólag jelentős érzékelési eltérés ellenére azonban a szinesztéziások képesek teljesen normális életet folytatni.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói a szinesztézia eddig ismeretlen formáját fedezték föl. A vizsgált személyek mozgó vagy villogó képek megpillantásakor hangokat hallottak, például kopogást, pittyegést vagy berregést. A pszichológusok korábban már beszámoltak vizuális (látással kapcsolatos), taktilis (tapintással összefüggő), szaglási és ízlelési szinesztéziákról, de hallási szinesztéziát eddig nem ismertek.

Véletlen fölfedezés

A Caltech adatfeldolgozással és idegi rendszerekkel foglalkozó adjunktusa, Melissa Saenz teljesen véletlenül fedezte föl a jelenséget. Egyik kísérlete alatt egy diákcsoport érkezett hozzá. A kísérlet részeként egy egymástól gyorsan távolodó pontokból felépülő kép futott a számítógépén, ahhoz hasonló, amilyet a Csillagok háborúja nyitó képsorában látunk.

Az egyik diák hirtelen megszólalt: "Más is hall valamit, amikor erre néz?" Miután Saenz beszédbe elegyedett vele, fölismerte, hogy a fiú által tapasztaltak mindenben megfelelnek a szinesztézia jellegzetességeinek.

Saenz érdeklődését fölkeltette az esemény, és megpróbált hasonló példákat keresni a szakirodalomban. Ekkor derült ki, hogy még soha senki nem számolt be hallási szinesztéziáról.

Saenz ekkor további személyeket igyekezett fölkutatni, akik a diákhoz hasonló élményt élnek át a mozgó kép hatására. Interneten több száz embernek küldte szét a tanuló által látott jelenetet, és további három ember jelentkezett azzal, hogy hangokat hall a kép megtekintésekor.

Itt nézheti meg a kísérletben használt mozgó ábrát (forrás: Caltech)

A hallási szinesztézia valószínűleg azért maradt eddig rejtve a neurobiológusok előtt, mert mindennapi életünkben szinte elválaszthatatlanok a mozgásoktól a hangok. Ezért a hallási szinesztéziás emberekben valószínűleg még a más szinesztéziásoknál is kevésbé tudatosul, hogy szokatlan, amit tapasztalnak.

Ha azonban rákérdeztek, mindegyikük tudott példát mondani olyan hétköznapi jelenségre - például lebegő pillangó, kikapcsolt hangú televízió nézése -, amikor hangokat hallottak, de logikus módon tisztában voltak vele, hogy ezek csak az elméjükben léteznek.