Darazsak dolgozhatnak a reptereken

Ha jutalmul cukros vizet adnak nekik, a darazsakat percek alatt meg lehet tanítani bizonyos szagok követésére. A csápjaikban lévő szaglóreceptorok egész parányi koncentrációban (néhány molekula milliárdnyi más között) képesek érzékelni a levegőben úszó illatanyagokat. A darazsak gazdaságos segítői lehetnek az embernek robbanóanyagok, mérgező vegyületek, kábítószerek, de akár gombák vagy holttestek felkutatásában is.

A kutyákkal ellentétben a darazsakra nemigen mondjuk, hogy az ember legjobb barátai. Sőt, a legtöbben kifejezetten félnek tőlük. A tudósok szerint azonban egy dologban feltétlenül felülmúlják a kutyákat, és - meglepő módon - ez a szaglásuk. Jelenleg "szaglási feladatokra" az ember kutyákat vet be. Ők követik nyomon a bűnözőket, keresik meg az eltűnt személyeket, találják meg a bombákat és a kábítószereket, de lehet, hogy hamarosan nyugdíjba vonulnak, és helyüket átveszik a darazsak. Nekik legalább olyan érzékeny, ha nem érzékenyebb a szaglásuk, mint a kutyáknak, és most éppen arra képzik őket, hogy kiszagolják a rendellenes dolgokat.

"A darazsak előnye a kutyákkal szemben, hogy ezerszámra lehet tenyészteni őket. Igazán olcsók, és percek alatt betaníthatók" - mondta el Joe Lewis, a Georgiai Egyetem (Athens) rovarkutatója egy amerikai tévéműsorban. Ő és társa, Glen Rains agrármérnök éppen egy darázsfaj (Microplitis croceipes) betanításával foglalkoznak. Rains szerint idáig bármilyen vegyületet képesek voltak érzékelni - akár néhány részecske per milliárd levegőmolekula koncentrációban - amelynek kiszagolására betanították őket.

A betanítás rendkívül egyszerű és gyors. A darazsakat cukros vízzel etetik, s ezzel egy időben 10 másodpercig beengednek hozzájuk valamilyen szagot. Az eljárást még kétszer megismétlik. Lewis szerint a darazsak betanítása nem tart tovább, mint 10-15 perc.

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Például egy darázscsapatot arra idomítanak, hogy a kávé illatára reagáljanak. Ezután egyszerű tartóba teszik őket, ahol egy apró webkamera figyeli a viselkedésüket. Ha narancsillatot pumpálnak be a tartóhoz csatlakozó csőbe, nem történik semmi. Amikor viszont kávéillat érkezik, a darazsak a szagforrás körül tolonganak.

A Wasp Hound szagdetektor

A Georgiai Egyetem tudósai készítettek egy darazsakkal "működő" szagérzékelő eszközt, amelyet Wasp Hound (Darázskopó) névre kereszteltek. Az egész szerkezet önköltségi ára alig 60 dollár. A készülék lelke egy kis pévécécső, amelybe öt - kívánság szerinti szag érzékelésére betanított - darazsat helyeznek. Az eszköz tetején egy ventilátor áramoltatja a szagokat a csőbe egy szűrőn keresztül. Ha a darazsak megszimatolják a betanult szagot, akkor a szűrőn lévő kis lyuk körül csoportosulnak. A csőben található még egy számítógéppel összekapcsolt webkamera. A számítógép hang vagy fényjelzéssel riasztja a kezelőt, ha megváltozik a darazsak viselkedése. Mivel a Wasp Hound könnyen hordozható, szinte minden terepen bevethető. Használhatják a földművesek a terményeket sújtó betegségek és kártevők megfigyelésére, a repülőtéri biztonsági szolgálat robbanószer kimutatására, orvosok betegségek diagnosztizálására, sőt a hadsereg is például álcázott taposóaknák megkeresésére.

Mostanáig Rains és Lewis egyetlen olyan illatanyagot nem talált, amelynek az észlelésére ne lehetett volna betanítani a darazsakat. Kipróbáltak mindenfélét a kábítószerektől az emberi maradványokig, a bombáktól a terményeket károsító gombákig. A rovarok talán egy nap még olyan halálos kórokat is képesek lesznek kiszagolni, amilyen például a rák.