A nagy utórengések akár 240 kilométerrel távolabb is bekövetkezhetnek - írják a Nature című tudományos folyóiratban az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (U.S. Geological Survey) munkatársai. A földrengések és nagy utórengéseik között évek, sőt évtizedek is eltelhetnek, így a későbbi veszteségek csökkentése érdekében fontos azonosítani a lehetséges törésvonalak helyét.
Az Indiai-kőzetlemez évmilliókkal ezelőtt ütközött össze az Eurázsiai-kőzetlemezzel, és a közöttük lévő óceáni aljzaton lerakódott üledékes kőzetekből gyűrődött fel a Himalája. A jelenleg is zajló hegységképződési folyamat következtében a Himalája alatt fekvő Szecsuáni-medencében elhelyezkedő törésvonalak mentén bármikor várható nagy erejű rengés.
A május 12-i, a Richter-skálán 7,9-es erősségű földrengés óta a szeizmológusok már 150-nél több 4-es fokozatúnál erősebb utórengést regisztráltak, amelyek közül eddig 6-os erősségű volt a legnagyobb. A nagy utórengések helyének és nagyságának közelítő becslése lehetőséget adna arra, hogy felkészüljenek a károk enyhítésére és a rendelkezésre álló erőforrásokat megfelelően összpontosítsák.