Háromszorosára növeli védett területeit Madagaszkár

Az Afrika délkeleti partjaitól 300 kilométerre fekvő sziget a Föld biológiai kincsesbányája: tizenháromezer itt őshonos állat-és növényfajnak ad otthont.

A Madagaszkáron található fajok nyolcvan százaléka sehol máshol nem fordul elő a világon. Ennek oka, hogy a szigetnek nagyjából 160 millió éve nincs kapcsolata a szárazfölddel. A paradicsomi állapotok azonban veszélyben vannak: már csak a sziget tíz százalékáról mondható el, hogy eredeti állapotában maradt fenn. Negyvenöt faj halt ki a közelmúltban, és további kétszázat fenyeget ugyanez a sors.

Némi reménysugár lehet, hogy Madagaszkár kormánya nemrég elhatározta: a védett területek kiterjedését húszezerről hatvanezer négyzetkilométerre növeli. A területek meghatározásához nemzetközi segítséget kértek: huszonkét biodiverzitás-szakértő vizsgálta meg, hogyan lehetne leghatékonyabban óvni a sziget élővilágát. Tervüket a Science-ben közölték.

Műholdkép a szigetről

2315 faj elterjedését és életfeltételeit térképezték fel és értékelték. Kiderült, hogy a központi fennsík és az erdőtlen part is meglepően sok faj otthona. A kutatók véleménye szerint inkább az eddig elhanyagolt, esőerdőtől messze eső területeket kell védelem alá helyezni, és nem feltétlenül a hatalmas, összefüggő erdőterületeket, ahogy eddig gondolták. Az újfajta megközelítés nemcsak a szóban forgó fajok túlélését biztosíthatja, hanem irányadó lehet a Föld hasonló adottságú vidékeinek természetvédelmére is.