Magyar vizekre érkezett a második Duna Vízminőségi Expedíció

2007. augusztus 14-én Németországból, Regensburgból indult el a második Duna Vízminőségi Expedíció (Joint Danube Survey, JDS 2) három hajóból álló flottája, amely 50 nap alatt összesen 2375 kilométeres utat tesz meg a Dunán. A világviszonylatban legnagyobb és több mint egymillió euróba kerülő folyamexpedíció fő célkitűzése: megbízható adatokat szolgáltatni a Duna és fontosabb mellékfolyóinak vízminőségéről, valamint növény- és állatvilágáról. A három kutatóhajó augusztus 28-án reggel 9 órakor kötött ki a budapesti Batthyány téren.

Nemzetközi összefogás a Duna védelmében

Az expedíció jelentős nemzetközi együttműködés révén valósult meg, amelyben az összes dunai - EU és nem EU tag - ország részt vesz, Németországtól Ukrajnáig. A nemzetközi mérőcsapat, amely végigutazik a Duna teljes hajózható szakaszán, 18 főből áll, közöttük német, osztrák, cseh, szlovák, magyar, szerb, román biológus, vegyész, hidromorfológus szakemberek. A fedélzeten dolgozó kutatókat Dr. Csányi Béla (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht, VITUKI) magyar biológus vezeti. A csapat másik magyar tagja Dr. Guti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia, Dunakutató Állomás biológus szakértője.

A három hajót különböző országok és szervezetek bocsátották rendelkezésre: a szerb Argus a fő vizsgálóhajó, a magyar Széchényi jégtörő hajó biztosítja a személyzet elszállásolását és ellátását, az Európai Unió Közös Kutató Intézetének Piscius nevű hajója pedig a Dunában élő halfajok vizsgálatára szolgál. A felmérést az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Duna Védelmi Bizottsága (International Commission for the Protection of Danube River, ICPDR) szervezi. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 60 millió forinttal, meghatározott minták a VITUKI laboratóriumaiban történő elemzésével és a Széchényi jégtörő hajóval járul hozzá a Duna Expedícióhoz.

Az expedíció útvonala és a mintavételi helyek

A felmérés alatt a kutatók a 10 dunai ország területén összesen 95 helyen vesznek mintákat a Dunából. A szakemberek a Duna magyar szakaszán, augusztus 24. és 31. között 20 helyszínen végeznek mintavételezést és méréseket a Duna magyar szakaszán. A felmérés 2007. szeptember 28-án zárul a Duna Fekete tengeri torkolatánál. A mellékfolyók közül a vizsgálatok kiterjednek a Morava, Dráva, Tisza, Száva, Velika Morava, Arges, Olt, Rusenski Lom, Jantra és Prut folyókra is. A mintavételezés a folyó keresztmetszete szerint három ponton történik (sodorvonal, közép, jobb- és balpart). Egyaránt vizsgálnak vízmintákat, folyómeder-üledéket, valamint biológiai mintákat (növények, kagylók, halak).

A Duna Vízminőségi Expedíció bemutatkozik Budapesten

A három kutatóhajó az expedíció 15-ik napján, közel 750 kilométer megtett dunai út után, augusztus 28-án reggel 9 órakor kötött ki a budapesti Batthyány téren. A nyílt nap keretében a hajón dolgozó kutatók ismertették a laboratórium-hajókon történő mintavételezési módszereket, a helyszíni méréseket és az alkalmazott műszereket. A parton felállított sátorban magyar szakemberek válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, az akváriumban pedig jellegzetes dunai halfajokat mutattak meg. Az apróbb dunai gerinctelen állatokat mikrószkóppal lehetett megnézni. Délután 2 órakor a két laboratórium-hajó, az Argus és a Piscius nyilvános bemutató mintavételezésre indult a Duna budapesti szakaszán - a Batthyány térnél a Duna fenekéről, 5 méter mélyről vettek üledékmintát.

A Duna vízminőségi ellenőrzésének története

A Duna védelmének első fontos, nemzetközi szintű megállapodása az 1985-ben aláírt Bukaresti Nyilatkozat, ahol az adott országok megegyeztek a Duna medence állapotának javítását szolgáló közös elvekben. Ennek eredményeképpen az egyes dunamenti országok folyamatos ellenőrző (monitor) állomásokat telepítettek a folyón. 1992-ben megalakult a Nemzetközi Ellenőrző Hálózat (Trans-National Monitoring Network, TNMN), amely napjainkban a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) felügyelete alatt 75 ellenőrző állomással rendelkezik.

Az elmúlt 25 évben számos Duna-expedíciót szerveztek. Ilyen volt Jacques-Yves Cousteau kapitány felmérése 1993-ban, a Burgundia Expedíció 1998-ban, az Aquaterra 2004-ben. Ezen expedíciók során azonban csak a Duna kiemelt szakaszait mérték fel. 2001-ben a Duna Vízminőségi Expedíció (JDS 1) volt az első olyan átfogó nemzetközi ellenőrzés, amely a Duna teljes (hajózható) szakaszára kiterjedt. A második expedíció megtervezésénél a résztvevő szakemberek figyelembe vették az első expedíció tapasztalatait, és egyik feladatként szerepel az adatok összehasonlítása.