Kondenzcsíkok a Csatorna felett - a hét műholdképe

Ahol a nagy magasságban lebegő fátyolfelhők - szakszóval cirruszok - kialakulnak, ott a repülőgépek által keltett kondenzcsíkok is hamar ilyen felhőkké alakulnak. Ezek alakja annyiban különbözik a természetes cirruszokétól, hogy szinte egyenesek, mutatják a repülőgép haladási irányát.

A Franciaország és Anglia közötti La Manche-csatorna környékén működik Európa négy legforgalmasabb repülőteréből három, a tenger pedig szinte homogén hátteret biztosít a kondenzcsíkokból kialakult felhők tanulmányozására. Az említett három legforgalmasabb reptér a London melletti Heathrow, Párizstól északra a Charles de Gaulle egykori elnökről elnevezett Roissy és az amszterdami Schiphol. (A hasonlóan nagy forgalmú frankfurti repülőtér a mindkét irányban 500 kilométer kiterjedésű képtől keletre található.) A kondenzcsíkok természetesen nem mind az e repülőterek forgalmát jelentő gépektől származnak; az Európa és Amerika közötti légiforgalom egy része is itt bonyolódik.

Nézze meg a felvételt feliratok nélkül, nagyobb méretben!

A képen elsősorban a francia, belga és holland szárazföld felett láthatunk fátyolfelhőket, míg az Északi-tenger és a Csatorna felett, illetve a Szajna torkolata közelében kondenzcsíkokat. E csíkok keletkezéséhez a repülőgépnek nagy, 6-10 kilométeres magasságban kell haladnia, ott, ahol a cirruszok is vannak. A repülőgép hajtóművéből kiáramló égéstermék részecskéi kondenzációs magot alkotnak, ezeken csapódik ki a levegő vízgőze, cirruszok esetén pici, lebegő jégkristályok, jégtűk formájában. Amikor a repülőgép e magasság alatt halad, vagy ereszkedéskor ez alá süllyed, a kondenzcsík-képződés abbamarad, nem meglepő tehát, hogy bár sok csík a nagy repterek irányába mutat, de azok közelében véget is ér.

A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét augusztus 1-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.

Az emberiség "lába nyoma"

Kína füsje és pora az űrből	Hajók is húzhatnak kondenzcsíkot
Az űrből is látszik a libanoni konfliktus	Mesterséges élet a sivatagban