Olvadó gleccserek, gyorsabb tengerszint-emelkedés

A legújabb kutatások szerint is a gleccserek olvadása lesz a fő oka az óceánok vízszintemelkedésének. Korábban még úgy vélték, hogy a grönlandi és a sarkvidéki jégtakarók olvadása felelős ezért, hiszen a legnagyobb mennyiségben ezeken a területeken található a Földön fagyott halmazállapotban víz.

Egy nemzetközi kutatócsoport Mark Meier (Colorado Egyetem) vezetésével arra a következtetésre jutott, hogy a gleccserek és a gleccserekről leszakadt, óceánon úszó jéghegyek olvadása a teljes tengerszint-emelkedésnek közel 60 százalékáért lesz felelős. A becslések szerint ez 2100-ra 10-25 centiméter között lesz majd. A tanulmány egyébként nem veszi figyelembe a melegedő óceánfelszín hatását, amely felgyorsíthatja az olvadást.

A szárazföldi eredetű vízszintemelkedés ilyen mértékű hatása azért is meglepő, mert a gleccserek és a hegyek tetején található jégsapkák sokkal kisebb kiterjedésűek és kevesebb vizet tartalmaznak, mint a sarki jégtakarók. Mégis, viszonylag kis méretük ellenére is elég víz van bennük ahhoz, hogy közel 1 méterrel megemeljék a világtenger szintjét, ha maradéktalanul elolvadnak.

Az új eredmények fényében Meier véleménye az, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2007 elején kiadott jelentése alulértékeli a gleccserek jelentőségét, és talán kissé túlbecsüli a grönlandi és a sarkvidéki jég olvadásának szerepét az óceánok vízszintjének emelkedésében. A jelentés szerint a világtenger szintje 21-47 cm-rel fog emelkedni 2100-ra, ha a gleccserek és jégtakarók olvadásából származó vizmennyiséget együtt vizsgálják. Meier számításai szerint az emelkedés ennél jóval nagyobb mértékű lesz, 27-97 cm közötti. Ez előreláthatóan sokkal több veszélyt rejt magában, mert jelenleg mintegy 100 millió ember él olyan alacsony fekvésű területeken, amelyek víz alá kerülhetnek.

A veszélyt tovább fokozza, hogy a gleccserek sokkal könnyebben olvadnak, mert vékonyabbak és sokkal érzékenyebbek a hőmérséklet változására.

Meier vizsgálata műholdas képek, repülőgépes adatok és földi mérőállomások adatainak kiértékelésén alapult. Számításokat végeztek, hogy a jövőben hogyan fog változni a gleccserek mérete, vastagsága, illetve tömege, és a melegedés hatására milyen mértékű lesz visszahúzódásuk a magas hegyeken. Azokon a területeken, amelyekről nem állt rendelkezésre elegendő adatuk, matematikai módszereket alkalmaztak a becslések elkészítésekor.

Az alaszkai egyetem munkatársa, William Harrison szerint a sok adathiányos terület miatt nehéz dolga volt a kutatócsoportnak, ennek ellenére kitűnő munkát végeztek. A tanulmány csökkenti a tengerszint emelkedéséhez kapcsolódó bizonytalanságot, bár egyes kutatók véleménye szerint a gleccserek hatása csak 2100 után válik fontosabbá a jégtakarók olvadásánál.

Kérjük írja meg klímaváltozással kapcsolatos véleményét a [email protected] címre, amelyet továbbítunk az éghajlatváltozási stratégiát kidolgozó kutatócsoport számára. Klímaváltozással kapcsolatos korábbi cikkeinket itt olvashatja.