Szerves anyagot találtak a Hyperion felszínén

Vágólapra másolva!
Újabb eredmények szerint az üreges szerkezetű Hyperion hold furcsa krátereinek alján sötétvörös, szénhidrogéneket tartalmazó por található.
Vágólapra másolva!

A Hyperion a Szaturnusz nyolcadik legnagyobb és egyik igen érdekes holdja. A Cassini-szonda 2005 szeptemberében haladt el mellette, az ekkor végzett megfigyelései egy bizarr kinézetű égitestet mutattak. A szondának a Hyperion közelében történt pályaváltozása nyomán sikerült az égitest tömegét megbecsülni, ami a térfogattal összevetve a hold sűrűségére utalt. Utóbbi alig mutatkozott többnek 0,5 g/cm3-nél.

A Hyperionnak tehát jelentős része üreges lehet - részben ez okozza krátereinek szokatlan megjelenését. A becsapódásos mélyedéseket kialakító domináns folyamat ugyanis nem a törmelék kirobbanása és kirepülése lehet, inkább a porózus szerkezetű anyag összeomlása, tömörödése - hasonlóan például a Mathilde kisbolygónál feltételezetthez.

A kráterek alján sötétvöröses, feltehetőleg por állagú anyag felhalmozódásai is láthatóak. A mellékelt képen a Cassini ultraibolya és infravörös spektrométerének mérései alapján készült felszíni összetétel-térkép figyelhető meg. A kék szín vízjeget, a vörös széndioxid-jeget, a bíborvörös a kettő keverékét, a sárga pedig a szén-dioxid és valamilyen egyéb, eddig nem azonosított anyag keverékét jelöli.

A megfigyelések alapján a Hyperion legfényesebb részein főleg kristályos szerkezetű vízjég van a felszínen. Sok helyen ugyanakkor szerves anyag keveredik szilárd szén-dioxiddal, és a szén-dioxid általában nem is tiszta formában, hanem más összetevőkhöz kapcsolódva fordul elő. A szerves szénhidrogének sötét színt mutatnak, és főleg a mélyedésekben jellemzőek.

Forrás: NASA/JPL/University of Arizona/Ames

Egy 75x75 km-es felszíni részlet a Hyperionról. A kék szín a vízjeget, a vörös a szén-dioxid-jeget, a bíborvörös a víz- és a szén-dioxid-jég keverékét, a sárga pedig a szén-dioxid és valamilyen eddig azonosítatlan összetevő keverékét mutatja (NASA/JPL/University of Arizona/Ames)

A szénhidrogének jelentősége, hogy a Nap ultraibolya sugárzásától olyan hosszabb molekulákká kombinálódhatnak, amelyek a földi élet születésének teret adó "őslevesben" is előfordulhattak. A Hyperion furcsa megjelenését tehát több jelenség együttesen eredményezi: a porózus belső szerkezet, amitől csésze alakú kráterek keletkeznek, valamint az a folyamat, amelynek révén ezek aljzatán sötét szerves anyagok halmozódnak fel.

Forrás: NASA/JPL/University of Arizona/Ames

A Hyperion, rajta a vizsgált összetételű területekkel. A sötét foltok a kráterek fenekén lévő szerves anyagot mutatják. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA/JPL/University of Arizona/Ames)

Eddigi megfigyeléseink alapján az élet kialakulásához szükséges szerves anyagok tehát igen sok helyen fordulnak elő a Világegyetemben. Találtak már szerves molekulákat a csillagközi térben, a csillag- és bolygókeletkezési zónák környezetében, Naprendszerünkben a kisbolygók és az üstökösmagok belsejében, valamint néhol azok felszínén. Az új eredmény szerint pedig akár az óriásbolygók apró holdjain is előfordulhat.

Kereszturi Ákos