Újdonságok a Földön kívüli élet kutatása terén

Egy új, víz alatti robot segíti ezentúl az extrém környezetek kutatását. Egy másik kutatásban a DNS-re emlékeztető, porszemcsékből álló szerkezetek lehetőségét mutatták ki számítógépes szimulációkkal.

Az asztrobiológiai kutatások eszközparkját és technológiai lehetőségeit bővíti a jelenleg is fejlesztés alatt álló DEPTHX nevű víz alatti robot. A NASA ASTEP programja keretében készülő berendezés önállóan képes a felszín alatti vizes barlangokban mozogni és tájékozódni, valamint mintát is gyűjteni. A 1500 kg-os, közel gömb alakú robotot nemrég a Zacatón nevű mexikói barlangban tesztelték.

A kutatóberendezés egyik előnye, hogy teljesen ismeretlen környezetben is bevethető. Elsőként ugyanis feltérképezi a környezetét, amelyben képes biztonságosan mozogni, majd ott célpontokat jelöl ki, és 3 méter hosszú robotkarjával mintákat is gyűjt belőlük. A DEPTHX maximálisan 270-280 méteres mélységbe ereszkedhet le.

A most vizsgált Zacatón barlang közel egymillió éve aktív hidrotermális rendszer volt, amelyben vulkáni hő melegítette és keringette a vizet. Az aktivitás mára alábbhagyott, de a barlangrendszer vize jelenleg is kb. 30 Celsius-fok hőmérsékletű, és a környékén kénes hévforrások is akadnak. A DEPTHX által felhozott minták vizsgálata jelenleg is zajlik. A barlang az extrém életformák kutatása szempontjából perspektivikus célpont, néhány évvel ezelőtt egy búvár által begyűjtött mintákban hat új baktériumcsoportot azonosítottak.

Kettős spirálok porból

A Földön kívüli élet lehetőségével kapcsolatos, szokatlan elgondolást közöltek Gregor Morfill (Max Planck Institute for Extraterrestrial Physics) és kollégái. Számítógépes modellel az apró porszemek viselkedését vizsgálták plazmával, azaz ionizált atommagokkal és elektronokkal kitöltött közegben.

A porszemcsék felületéhez elektronok tapadtak, és azok atommagokat vonzottak, amelynek eredményeként minden porszemcse körül egy töltött burok alakult ki. Azt már régóta ismerték a kutatók, hogy az ilyen töltött porszemek képesek összetapadni, és a normál kristályokhoz részben hasonló, úgynevezett plazmakristályokat létrehozni.

Az új kísérletek alapján azonban sokkal bonyolultabb szerkezetek is kialakulhatnak, köztük a DNS-re emlékeztető, kettős spirálok is. Ezen belül kisebb és nagyobb elemek váltakozhatnak, amelyek sorrendjével elméletileg információ is kódolható. A kísérletek alapján nem lehetetlen, hogy az ilyen kettős, porból álló spirálok megfelelő körülmények esetén le is másolják magukat, "táplálékként" pedig a közelükben lévő porszemeket és a plazma töltött részecskéit használják, a megfelelő helyekre bekötve azokat.

A számítógépekkel szimulált folyamatokra elméletileg például a Szaturnusz gyűrűrendszerében is sor kerülhet. Ha pedig a poros spirálok szaporodni képesek, és nem tökéletesen másolják le önmagukat minden alkalommal, akkor elméletileg az evolúcióhoz hasonló folyamat is lejátszódhat körükben. A fenti spirálok mindenesetre egyelőre csak a számítógépes program alapján lehetségesek, a gyakorlatban a létezésükre utáló megfigyelés eddig nem született.

December a Mars hónapja a Polaris Csillagvizsgálóban!

Külső bolygószomszédunk a 2007-es évben december 19-én jut legközelebb a Földhöz, amikor 88,6 millió km választja majd el tőlünk. Az esemény és az elmúlt években született új eredmények kapcsán előadás-sorozatot tart az MCSE a Polaris Csillagvizsgálóban a Mars hónapja keretében.

A programban előadás hangzik el a bolygón a víz és az élet lehetőségével kapcsolatban, valamint áttekintés a következő űrszondák terveiről, köztük a már úton lévő Phoenix-szondáról. A decemberi sorozat egy kuriózummal is szolgál: 3D-s szemüvegek segítségével térhatású fotókat is megtekinthetnek az érdeklődők a vörös bolygó felszínéről.

• December 4. A víz és az élet nyomában a Marson (Kereszturi Ákos, Kuti Adrienn)
• December 11. Helyszíni szemle: 3D-s képek a Marsról (Boros-Oláh Mónika)
• December 18. A közeljövő Mars-szondái (Horváth András)

Az előadásokra keddenként 18 órakor kerül sor a Polaris Csillagvizsgálóban: Budapest, III. kerület, Laborc u 2/c. Az előadások az interneten is követhetők, a Polaris TV élő adásának segítségével.

Az előadások után a vörös bolygó távcsöves látványában gyönyörködhetnek az érdeklődők. További információk itt olvashatók.