Trópusi óriáspingvin-fosszíliák Peruból

Vágólapra másolva!
A közelmúltban felfedezett dél-amerikai ősmaradványok alapján a nagytermetű, repülésre képtelen madarak jóval korábban vándoroltak be a trópusokra, mint azt eddig gondolták.
Vágólapra másolva!

A hatalmas, másfél méter magas pingvinek Peru déli partjainál éltek mintegy 35 millió évvel ezelőtt. Az Icadyptes salasi több mint 60 kilogrammot nyomhatott, hegyes csőre pedig elérte a 20 cm hosszúságot. Valószínűleg a napjainkban az Antarktisz területén élő császárpingvinek is elvesztek volna őseik árnyékában. Szintén a mai Peruban fedezték fel a 40 millió éves, némileg kisebb termetű pingvin, a Perudyptes devriesi maradványait. Ez a két lelet arra utal, hogy a pingvinek legalább 30 millió évvel korábban hódították meg a trópusi területeket, mint azt korábban gondolták.

A modern pingvinek ugyanis szemmel láthatóan jól alkalmazkodtak a hideg éghajlathoz. Az eddigi leletek azt mutatták, hogy csak mintegy 4-8 millió évvel ezelőtt foglalták el a trópusi területeket, jóval az akkori globális hőmérsékletcsökkenés kezdete után. A két új faj azonban azt igazolja, hogy a pingvinek jóval korábban, még a kellemesen meleg éghajlat idején vonultak az Egyenlítőhöz közelebbi területekre. Ez egyben arra is utal, hogy a hatalmas őspingvinek sokkal jobban viselték a melegebb hőmérsékletet, mint ma élő rokonaik. Az is valószínűsíthető, hogy a pingvinek nagyon változatos csoportot alkothattak már a hideg beköszönte előtt is. Ebből az időszakból eddig csak a kontinens legdélebbi, jóval hidegebb területéről ismertünk pingvinmaradványokat.

A leletek sok mindent elárultak arról, hogyan éltek a trópusi óriáspingvinek. A P. devriesi karja sokkal inkább hasonlított a repülő madarakéhoz, mint a mai pingvinekéhez. A csontok könyökszerűen illeszkedtek egymáshoz, nem alkottak merev, evezőszerű uszonyt. Emiatt a víz alatti mozgásuk kissé ügyetlen lehetett. Az I. salasi éles csőre hosszabb és hegyesebb volt, mint a mai pingvineké. Ez a halak elkapására specializálódott, nem pedig az apró rákok (krill) vízből való kiszűrésére. A fej hátsó részén volt egy megnagyobbodott terület, ahová az állkapcsokat mozgató izmok rögzültek. A fajok nagy mérete arra utal, hogy a tenger bőségesen és egyenletesen látta el őket halászzsákmánnyal.

Forrás: Daniel Ksepka

Az Icadyptes salasi és a Perudyptes devriesi koponyája

Habár az I. salasi impozáns méreteket mutat, ezzel is csak a bronzéremre lehet esélyes a fosszilis óriáspingvinek között. Az uralkodó nehézsúlyú bajnok a csaknem 2 méter magas és 1 mázsás Anthropornis nordenskjoeldi, amely az Antarktisz és Új-Zéland partjainál élt 45-37 millió évvel ezelőtt.