Kép: virágzik a Tisza

Az idén hamarabb "virágzott ki a Tisza". Az egyedülálló természeti jelenség során az iszapból kiröppenő kérészek elborítják a vízfelszínt, násztáncot járnak, majd a megtermékenyített peték lerakása után a hím és a nőstény rovar is elpusztul. A kifejlett kérész teljes életideje rendszerint csupán néhány óra.

Rajzó tiszavirágok lepték el a folyó felszínét Szeged és az országhatár között, a kedvező időjárásnak köszönhetően a védett rovarok násztánca a korábbi években megszokottnál egy héttel korábban kezdődött el. A rovarok korábbi rajzása annak is köszönhető, hogy a folyó vízállása most több méterrel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt - mondta el az MTI-nek Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Madártani Egyesület tagja.

A tiszavirág a kérészekhez tartozó, nagy méretű, 8-12 centiméter hosszú rovar. Napjainkban már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él, igen érzékeny a környezetére. A párosodás után a megtermékenyített peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a kérészek előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rovarokat már a járatok szájánál békák várják, de lesben állnak a sirályok is, és a ragadozó halak sem akarnak kimaradni a lakomából. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a petéit, majd párja sorsára jut.

A víz felszínét elhalt tiszavirág-tetemek lepik el, lassan tovasodródva a folyóval. Mindez néhány óra alatt játszódik le, mint az átalakulás, a fajfenntartás, a halál és a továbbélés drámai gyorsaságú megnyilvánulása.