Térképtudomány

Papp-Váry Árpád, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke érdekfeszítő kalandozásra hívja olvasóit a térképek világába. Leírja a térképészet történetét a természeti népek pálcikatérképeitől napjaink korszerű űrtérképészetéig.

"2004-ben az amerikai kormány felkérésére tanulmány készült arról, hogy a következő évtizedekben mely területek fejlesztése nyomán várható az új munkahelyek számának jelentős növekedése. A kutatási beszámoló három területet jelölt meg, a nano-, a bio- és a geotechnológiát." Az iménti idézet a most megjelent Térképtudomány című könyvből való. Ez az előrejelzés is mutatja, hogy a térkép a XXI. században is nélkülözhetetlen kincse, elengedhetetlen munkaeszköze lesz a világnak.

A vaskos, sötétkék színbe öltöztetett kötet szerzője Papp-Váry Árpád - Széchenyi-díjas egyetemi magántanár, a Nemzetközi Térképészeti Társulás tiszteletbeli tagja -, arra, a nem éppen könnyű feladatra vállalkozott, hogy összefoglalja mindazon ismereteket, amelyeket a térképekről tudni érdemes. Az eredmény egy kimerítő alapossággal megírt kötet, amely a laikusok számára is izgalmas élményt nyújthat, és minden bizonnyal egyetemi tankönyvként is használatos lesz. Szükség is volt rá, hiszen ezen a tudományterületen évtizedek óta nem jelent meg hasonlóan nagyszabású mű Magyarországon, pedig az ismeretek időközben sebesen gyarapodtak.

A kötet áttekinthető, világos és jól szerkesztett, könnyen választ találunk bármely, a térképek készítésével, típusával vagy akár sokszorosításával kapcsolatos kérdésre. Bárhol olvasunk bele, azt a tapasztalatot szűrhetjük le, hogy a térképészet nem egy statikus, megállapodott tudomány, hanem egy lendületes, színes, folytonosan változó világ, amelynek óriási jelentősége lesz az elkövetkező időkben is.

Papp-Váry Árpád, amellett, hogy tüzetesen foglalkozik a fogalmak pontos magyarázatával, a térképészet kialakulásával, fejlődésével és múltjával, mégis minden fejezetben a jelen kérdéseit állítja igazán középpontba. Hogyan alakult a magyar térképészet a rendszerváltozást követően? Mi a mai gyakorlat a névírásban, és milyen megoldások születtek a különböző - például a szomszéd - országokban, a nemzetiségi településnév-használatra? Mely országok tettek már közzé webes formában nemzeti atlaszt? Miért volna szükség egy egységes jelkulcsú, globális világtérkép megalkotására? Milyen térképező műholdrendszer tervezésén dolgozik jelenleg a NASA?

A kötetet böngészve, az olvasó ráébred, hogy kevés olyan tudományterület van, amely közvetlenül a megszületése után olyan forradalmi változáson esett volna át, mint a térképészet. Tájékozódást segítő ábrákat már a kő- és bronzkorban is készítettek, de a térképészetről mint önálló foglalkozásról csak a XIX. század óta beszélhetünk. Az első egyetemi térképészeti tanszékek a XX. század '50-es, '60-as éveiben alakultak meg, majd amikor 1982-ben Konsztantyin Alexejevics Szaliscsev egy varsói konferenciára írott cikkében azt állította, hogy megszületett a térképészet tudománya, még valószínűleg senki sem sejtette, hogy az elkövetkező évtizedek technikai vívmányai milyen megdöbbentő változásokat hoznak a térképészek munkájában. Az első fordulatot a távérzékelés megjelenése, a másodikat a számítástechnika viharos fejlődése, a harmadikat a GPS (globális helymeghatározó rendszer) technológia kialakulása jelentette. Mindhárom esemény hatásával részletesen foglalkozik a kötet egy-egy fejezete. A mérőszalagos vagy kézi számítással kísért optikai távolságmérést kiszorították a távolságokat közvetlenül megadó távolságmérők. A hagyományos légi fényképeket felváltották a térképi ábrázolással azonos vetítésű ortofotók, sőt ma már új térképeket kizárólag számítógéppel állítanak elő, és a hagyományosakat is digitálissá alakítják.

A világot már nagyjából megmértük, feltérképeztük, megismertük, de az emberiség vágya, hogy örökösen meghatározza önmagát és helyzetét a világban, rendszerbe foglalja a megszerzett ismereteit, mit sem csillapodott. A XXI. századra új kérdések merültek fel, amelyekre új eszközök megteremtésével lehet megadni a megfelelő válaszokat. Fontos kérdés a környezetünk állapotának rendszeres figyelemmel követése, a várható hatások előrejelzése, az erőforrás-kutatás, a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezetkárosítás csökkentése, a természeti katasztrófák megfigyelése. A távérzékeléssel és a számítástechnika eszközeivel roppant mennyiségű adatot gyűjthetünk, amelyek segíthetnek a döntések meghozatalában. Mivel az adatok döntő hányada adott földrajzi ponthoz, vonalhoz vagy területhez kapcsolódik, ezen információk teljesen új szerepkört biztosíthatnak a térképészetnek. A szerző egy külön fejezetet szentel a vadonatúj fogalom, a Földrajzi információs rendszerek, más néven a geoinformatika magyarázatának. A geoinformatika a földmérés, a térképészet, az informatika és az űrkutatás határterületén, eredményeik ötvözéséből született. A nagyszámú térbeli adat, és az azokhoz kapcsolódó jellemzők rendszerbe foglalásával és elemzésével talán a valóság mélyebb összefüggéseire derülhet fény.

A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy a számítástechnika gyors fejlődése nemcsak a térképek előállításának módját változtatta meg, hanem a használatukat is, minél fogva az elméleti térképészetnek azt is meg kell vizsgálnia, hogy az új igények miként elégíthetők ki. Az iskolai atlaszoknak és a világatlaszoknak is egyre több digitális változata jelenik meg. Ezekben a kiadványokban növekszik a mozgást, változást szemléltető dinamikus térképek száma. Japánban már kifejlesztették a könyvnagyságú, ám könnyű és hordozható digitális térképközvetítőket. A GPS nemcsak megszüntet néhány korábbi térképtípust, hanem a használatban maradókat is hozzá kell igazítani.

A megértést mindenhol szép kivitelű ábrák, grafikonok segítik, és jó néhány oldalnyi színes térképrészletet is találunk a közepén.

"Minden időben a térképkészítés alapvető célja a valóság legpontosabb visszaadása, a változatos tér hű grafikai bemutatása volt." A térképeknek köszönhetően "ráláthatunk" a világra, és összefüggéseiben érthetjük meg a dolgokat. Vagy ahogy Papp-Váry Árpád fogalmaz: "A térkép segítségével nemcsak a "hol", de a "hogyan", "miért" és a "mikor" kérdésekre is választ kaphatunk."