Fény derülhet a balul sikerült brit gyógyszerkísérlet okára

Nagy port kavart tavaly márciusban az a nagy-britanniai gyógyszervizsgálat, melyben kis híján hat férfi vesztette életét. A legújabb adatok alapján az okozhatta a gondot, hogy a klinikai próbákat megelőző állatkísérletekben szereplő állatok "túl tiszták" voltak. A kutatók szerint a kísérleti állatokban nem alakul ki a megfelelő fehérvérsejt-készlet, mivel a laborkörülmények között védve vannak a fertőzésektől - írja a Nature online hírportálja.

Az immunológusok új elmélettel álltak elő annak magyarázatára, hogy a TGN1412 kódjelű kísérleti gyógyszer miért nem hullott ki már az állatkísérletek során, és hogyan juthatott el a tragikus kimenetelű emberi kipróbálásig. A "szuperellenanyagnak" is nevezett vegyület kipróbálását követően hat önkéntes szorult intenzív ellátásra tavaly márciusban egy londoni kórházban. A betegek talán sosem jönnek rendbe teljesen.

A beadást követő néhány órán belül az áldozatokon mindenfelé duzzanatok és különböző szervi károsodások jelentkeztek. A vizsgálatok hamar kiderítették, hogy mindennek az oka az úgynevezett "citokin-vihar" volt, vagyis a segítő T-sejtek (az immunsejtek egyik típusa) a kelleténél hevesebben reagáltak a szerre, és mozgósították az immunrendszer többi elemét is.

"Mindezt nem tapasztalták a kísérleti majmok esetében, nekik ugyanis egész egyszerűen nem volt elegendő számú segítő T-sejtjük" - magyarázza Federica Marelli-Berg, a londoni Imperial College vezető kutatója. Munkájáról a párizsi Club de la Transplantation című szakkonferencián számolt be január 25-én. "A jelenség oka, hogy az értékes laborállatokat közel steril körülmények között tartják, aminek következtében az állatok nem néznek szembe a mindennapi fertőzésekkel, így nem alakul ki bennük kellő számú immunsejt" - érvel Marelli-Berg.

A segítő T-sejtek egyik altípusát, az úgynevezett memória T-sejteket egy bizonyos antigénnel történő találkozás aktiválja, amellyel egy korábbi fertőzés során már találkozott a szervezet. Az immunrendszer így villámgyorsan képes reagálni egy már ismerős fertőzésre. Ez a védőoltások működésének az alapja is.

A szer fejlesztője, a TeGenero nevű német biotechnológiai cég nem a segítő T-sejteket szerette volna megcélozni, hanem az immunrendszer egy másik sejttípusát, mely részt vesz az ízületi gyulladások kialakulásában. A TGN1412-nek azonban váratlan hatásai jelentkeztek. Mivel a szer kikerülte azt a védelmi mechanizmust, melynek révén egyes immunsejtek csak a már ismert behatolóval szemben lépnének fel, azok nagy számban aktiválódtak. Az emberi próbákban számuk és hatásuk elsöprő volt.

Amíg a kísérleti majmok nem rendelkeztek memóriasejtekkel, addig a Northwick Park Hospital önkénteseinek túl sok jutott ezekből a sejtekből. A memóriasejtek szokatlanul heves aktiválódása megmagyarázza a szervi károsodásokat is, hiszen ezek a sejtek normális körülmények között általában nem lépnek ki a véráramból. Marelli-Berg és munkatársai felfedezték, hogy egerekben a TGN1412 bekötése a CD28 nevű receptorhoz "ragadósabbá" teszi a sejteket, így azok könnyebben átjuthatnak az érfalakon, egyenesen a különböző szövetekbe. "Az emberi önkéntesek memória T-sejtjei elvesztették tájékozódóképességüket, és a szervezet olyan helyeire jutottak, ahová nem kellett volna nekik, így okozhatták a bajt" - magyarázza a kutató.

A hasonló esetek elkerülésére Stephen Inglis immunológus (National Institute for Biological Standards and Control, London) kifejlesztett egy új tesztet, melynek segítségével kémcsőben eldönthető az emberi sejtekről, hogy okoznak-e "citokin-vihart" vagy sem. Inglis szerint egyébként Marelli-Berg magyarázata csak egy része a teljes történetnek. A majom-eredetű sejtek ugyanis nem ugyanúgy viselkedtek a teszt során, ami azt sugallja, hogy valami másban is különböznek a két faj sejtjei. Sőt, mi több, szerinte az sem egyértelmű, hogy a laboratóriumi majmoknak kevésbé volna fejlett az immunrendszere. "Ők nem olyanok, mint az egerek" - mondja Inglis. "Az egerekkel ellentétben csoportokban élnek, nem pedig magánketrecekben, és igenis megkapják a fertőzéseket. Azt ajánljuk, hogy az ezt követő preklinikai vizsgálatokat emberi sejteken végezzék, akár ez volt a probléma forrása, akár nem."