Űrkutatás: Magyarország élen jár a térségben

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját, dr. Both Elődöt választotta meg első alelnökének júniusban az ENSZ Világűrbizottsága (UN COPUOS - Committee on Peaceful Uses of Outer Space), amely a világűr békés hasznosításával foglalkozó szervezet. A poszt betöltése a hazai űrkutatás komoly elismerésének tekinthető. Napjainkra egyértelművé vált, hogy a világűrrel kapcsolatos fejlesztések húzószerepet töltenek be az egyes országok iparában. Both Előddel készítettünk interjút.

Töltött-e már be magyar szakember hasonló tisztséget korábban?
Ez az első alkalom, hogy Magyarország képviselője tisztséget tölt be a Világűrbizottságban. Erre eddig sem a bizottságban, sem a tudományos és technikai, illetve jogi albizottságban nem volt példa. Hozzá kell tennem, hogy a tisztségviselők jelölésének és választásának két évvel ezelőtt hatályba lépett új rendszere a tisztségek gyorsabb körforgását eredményezi, miáltal az egyes régiók könnyebben juthatnak tisztséghez, mint régebben.

Mi történik az üléseken, milyen kérdéseket tárgyal általában a Világűrbizottság?
Az ülések kötött, előre meghatározott napirend alapján folynak. Az általános véleménycsere keretében a küldöttek tájékoztatást adnak országaik legfontosabb eredményeiről. Beszámolókat hallgatunk meg arról, hogy milyen másutt hasznosítható melléktermékei vannak az űrkutatásnak (ezek az úgynevezett spin-off eredmények). Külön napirend foglalkozott a "Világűr és víz" problémakörével, itt az országok átadják egymásnak tapasztalataikat, mit adhat az űrtechnika a víz, mint veszélyforrás, vagyis az árvizek, belvizek elleni küzdelemben, illetve a vízkészletek felmérésében, újak felderítésében. A "Világűr és társadalom" napirendi pont keretében elsősorban az oktatás, ismeretterjesztés kérdései kerülnek szóba. Örömmel mondhatom el, hogy a magyar küldöttség felszólalásában beszámoltunk a nemrég megjelent iskolai űratlaszról, amelyről az [origo] is hírt adott, valamint az [origo] sikeres és a MŰI által nagyra értékelt A hét műholdképe rovatának sikeréről.

Az idei ülésszak fontos eredménye, hogy a bizottság javaslatot tett az ENSZ Közgyűlésének egy koordinációs program létrehozására, amely segítene összehangolni a katasztrófahelyzetek kezelésében az űrtechnika eredményeit, lehetőségeit felhasználó szervezetek működését.

A napirend "diplomáciai jellegű" részét szakmai programok egészítik ki. Idén például beépült a programba egy szimpózium az űrtechnika erdészeti alkalmazásáról. Ennek a témának magyar előadója is volt: dr. Csató Éva, a Földmérési és Távérzékelési Intézet osztályvezetője. A szimpóziumhoz poszterkiállítás is kapcsolódott. Évről évre számos szakmai előadást hallgathatnak meg a küldöttek. Németország az ENSZ épületek központi csarnokában térhatású posztereken mutatta be a Mars Express űrszonda leglátványosabb képeit a vörös bolygó felszínéről. Végül, de nem utolsósorban az első kínai űrhajós jelenlétében, ünnepélyes keretek között helyezték el az ENSZ Központ állandó űrkutatási kiállításán azt az ENSZ zászlót, amelyet 2003-ban Jang Li-Vej magával vitt a világűrbe.

Mely területeken vannak jelenleg legjobb lehetőségei Magyarországnak az űrtevékenységben?
Talán mondani sem kell, hogy azokon a területeken, ahol komoly nemzetközi együttműködésre van kilátás. Szerencsére az utóbbi időben az EU is egyre nagyobb hangsúlyt fektet önálló űrprogramja kidolgozására. Ebben a hazai értékrenddel összhangban az űrtevékenység eredményeinek gyakorlati alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Elmondható például, hogy a jövőre induló 7. kutatás-fejlesztési keretprogramban az űrkutatás önálló fejezetként jelenik meg, és az e fejezetben rendelkezésre álló költségvetés jelentős részét az ún. GMES-programra, vagyis a távérzékelés környezetvédelmi és biztonsági alkalmazásaira helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor az EU az Európai Űrügynökséggel közösen folytatja a Galileo műholdas navigációs rendszer kiépítését. Elemi érdekünk, hogy ebben a nagy programban - célszerűen felhasználóként, különböző alkalmazások kitalálásával, kifejlesztésével - magyar szakemberek, cégek is részt vegyenek. Fontos tudni, hogy a keretprogramban versenyezni kell a támogatásokért, ha a magyar cégek, kutatóintézetek egyáltalán nem pályáznak, vagy pályázataik lemaradnak a versenyben, akkor ez a támogatási forma - vagy legalábbis egy része - a számunkra elvész.

Kína bécsi ENSZ nagykövete és Jang Li-vej, az első kínai űrhajós ünnepélyes keretek között átadják Antonio Maria Costának, a bécsi ENSZ iroda főigazgatójának azt az ENSZ zászlót, amelyet Jang Li-vej 2003-ban magával vitt a világűrbe

Részt vehetünk az Európai Űrügynökség egyes programjaiban is, és ha sikerülne néhány éven belül belépni Európa űrkutatási szervezetébe, akkor lehetőségeink tovább szélesednének. Majdani tagságunk esetén a tudományos programokban kötelező lenne részt venni, emellett választhatnánk, hogy milyen további programokban kívánunk szerepet vállalni. Várhatóan a hangsúlyt a Föld megfigyelésére, a navigációra, távközlésre és a súlytalanságban végzett fizikai és élettani kísérletekre fogjuk helyezni. Emellett fontos, hogy magyar berendezést, eszközt tudjunk feljuttatni a világűrbe - ehhez azonban komoly hazai anyagi támogatásra van szükség.