A cég a megvalósíthatósági tanulmányban azt elemzi, hogyan lehetne Romániában műholdas és repülőgépes távérzékelési technológiákkal figyelemmel kísérni a bányák környezetkárosító hatását. Románia az Európai Unióba készül, ehhez előrelépést kell felmutatnia bányabiztonsági és környezetvédelmi kérdésekben. A bányák kockázatai között a földcsuszamlás és a talajvízszennyezés is szerepel. A jelenlegi román környezetellenőrző rendszer mindössze a talajvizek ellenőrzésére és esetenkénti légifényképezésre terjed ki.
A műholdas és repülőgépes monitorozó rendszer kiépítését 20 millió dollárra becsülik, ebben benne van az adatkezelő rendszerek és a kapcsolódó távközlési infrastruktúra költsége is. Hiperspektrális érzékelőkkel a felszínről visszavert fényt sok színképsávra bontják fel, így képet kapnak a felszín szerkezetéről és kémiai összetételéről (a hagyományos optikai érzékelők erre nem képesek). A módszerrel felderíthető a felszín ásványi összetétele és a bányák által okozott geokémiai változások, különösen savak elszivárgása. Műholdra telepített, ún. szintetikus apertúrájú radarral a felszín magasságának és más jellemzőinek megváltozását figyelik.
A tanulmány elkészítésére 9 hónapot szánnak, a félmillió dolláros költséget az amerikai kereskedelmi és fejlesztési ügynökség fedezi. E kormányszerv feladatai közé tartozik az USA kereskedelmi érdekeinek előmozdítása a fejlődő és a közepes jövedelmű országokban. A tanulmány alapján amerikai technológiákat lehet majd bevezetni Romániában.
Rézbánya Erdélyben
A Space News a hírek kommentálására felkérte a román ásványvagyonért felelős kormányszerv egyik vezető munkatársát, de nem válaszolt megkeresésükre. A cikk nem foglalkozik a korábbi, a tiszai cianidszennyezést okozó eseményekkel, sem a tervezett és vitatott új bányanyitásokkal.
Jéki László