Belepusztultak az evésbe a kiéhezett vadak Kenyában

Végletes időjárási  viszonyok sújtották az elmúlt hónapokban Kenya vadállományát: először a szárazság és az éhezés, majd a hirtelen jött csapadék és táplálékbőség okozott súlyos pusztítást a kelet-afrikai ország egyik legismertebb nemzeti parkjában.

Amerre csak a szem ellát, csont és bőr, már rég oszlásnak indult tetemek, illetve felfúvódott hasú dögök hevernek a kenyai Hell's Gate Nemzeti Parkban. Azok az állatok, amelyek túlélték a több hónapos éhezést, az elmúlt napokban olyan vad étvággyal vetették rá magukat a nemrégiben végre megérkezett esők nyomán kisarjadó növényzetre, hogy gyakorlatilag halálra ették magukat. Elsősorban a gazellák, a bivalyok és a zebrák pusztulnak, azok a növényevők, amelyek füvet legelnek. A zsiráf például, ami a fák leveleit eszi, viszonylagos "biztonságban van".

"Hónapokon át a szárazság miatt éheztek és pusztultak az állatok - annyi hullott el, hogy először lépfene-fertőzésre gyanakodtunk. Aztán rá kellett jönnünk, hogy ezt az élelem hiánya teszi. Most viszont a hirtelen jött élelembőség okozza a vesztüket" - magyarázza az eseményeket Charles Muthui, a kenyai Hell's Gate Nemzeti Park fővadőre. Az általában novemberben a vidékre érkező esőzések több hónapot késtek: csak februárban érkeztek meg a rövid záporokat hozó felhők.

A fővárostól, Nairobitól északnyugatra, alig egy órányi útra lévő, s a külföldi turisták körében igen népszerű nemzeti parkban szomorú kép fogadja a látogatókat: elpusztult állatok - gazellák, zebrák, bivalyok - tetemei szegélyezik az utakat, amikből csapatostul lakmároznak a dögevő madarak. Csak az elmúlt néhány napban legalább hetven állat pusztult el, de ha a szárazság idején kimúlt állatokat is beleszámoljuk, több száz állat veszett oda az elmúlt hónapokban.

A fővadőr szerint a vadpusztulást a drámai mértékű aszályon kívül súlyosbította a környékbeli farmerek magatartása is, akik körülkerítették területeiket, lezárva azokat az ösvényeket, amelyeken át a vadállatok eljuthattak volna a Hell's Gate Nemzeti Park közelében lévő Naivasha-tó partvidékének vízben viszonylag gazdagabb, termékenyebb területére. Ott ugyanis a korábbi években mindig hozzájuthattak némi táplálékhoz a növényevők, még az aszályos hónapokban is.

MTI/[origo]