Az idegekre megy a szex

Vágólapra másolva!
Japán kutatók szerkezeti különbségeket találtak homoszexuális és heteroszexuális muslicák agyi felépítésében. A mesterségesen homoszexuálissá tett állatokban nem fejlődik ki egy hímspecifikus idegsejtcsoport.
Vágólapra másolva!

A közelmúltban hím muslicákat sikerült genetikailag úgy megváltoztatni, hogy azok saját nembéli társaiknak kezdtek udvarolni, esetleg egyáltalán nem mutattak párválasztó magatartást. Azt azonban nem tudták megállapítani, hogy pontosan mi a funkciója a megváltoztatott géneknek, és testileg miben különböznek a többitől a homoszexuális egyedek. A mostani eredmény jelentősége az, hogy sikerült egy kézzelfogható, szerkezeti különbséget kimutatni a homoszexuális muslicák agyában.

A kutatók figyelmeztetnek, hogy a muslicák párzási viselkedése természetesen nagy mértékben különbözik az emberétől csakúgy, mint a két faj agyi felépítése, így az eredményeket nem lehet az emberre vonatkoztatni.

Ugyanakkor nem elhanyagolható a felfedezés, hiszen a cél az, hogy feltárjuk a párzási magatartás összetett, genetikai és környezeti kulcsfaktorait, illetve ezek összefüggéseit. Annak megértéséhez is közelebb kerülhetünk, milyen folyamatok révén képes egyetlen gén meghatározni egy olyan bonyolult viselkedési mintázatot, mint egy állat szexuális magatartása. A kutatócsoport eredményei a Nature-ben jelentek meg (Nature, Vol 438, 10 November 2005, p229-233).

Nemcsere

A kísérleteket a genetikusok egyik kedvenc modell állatán, a Drosophila melanogasteren (ecetmuslica) végezték. A párzási viselkedést meghatározó, ún. fruitless génen mutációt idéztek elő, így meggátolták a gén által kódolt Fru fehérje termelődését.

Azok a hímek, amelyeknél olyan erős volt a mutáció, hogy egyáltalán nem termelődött fehérje, nem mutatták a jellegzetes, hímspecifikus magatartást, nem udvaroltak nőstény társaiknak. Ha viszont kisebb hatású mutáció történt a génen és termelődött egy kevés fehérje, a hímek egyaránt udvaroltak nőstényeknek és hímeknek is.

A nőstényekkel folytatott kísérletekben is hasonlóan, meglepő eredmények születtek. Azok a nőstények, amelyek genetikai állományába beültették a hímspecifikus fruitless gént, hirtelen nőstény társaiknak kezdtek udvarolni, a hímekre jellemző, párválasztó viselkedésformákkal.

További kutatást igényelt azonban annak megállapítása, hogy valójában mi okozza a nemek közti eltérést és hogyan fejti ki hatását a muslicák szexuális viselkedésében kulcsszerepet játszó fruitless gén.

Agyi módosulások

A japán kutatócsoport megvizsgálta az eredeti és a genetikailag megváltoztatott nemű muslicák agyának felépítését, és egy kis idegsejtcsoportban eltéréseket fedezett fel. A Fru fehérje természetes körülmények között kizárólag a hím muslicákban található meg és itt, ezekben a sejtekben fejeződik ki, gátolva azok pusztulását (a sejthalált). A nőstényekben ez a hímspecifikus neuroncsoport elhal. A Fru fehérje ezáltal hím nemi jelleget vált ki: a központi idegrendszerre kifejtett hatása révén, tehát idegi alapon határozza meg az egyedek szexuális orientációját - olvasható a Nature internetes hírportálján.

A genetikailag módosított homoszexuális hímekben nem tudtak kifejlődni a hímspecifikus sejtek, illetve attól függően, hogy mennyi mutáció érte a gént, egyre kevesebb ilyen neuront találtak az említett agyterületen. A homoszexuális nőstényekben viszont kifejlődött ez az idegsejtcsoport - a két nem között tehát biológiai különbség jelentkezett.