Kokainfolyó

Olaszország legnagyobb folyója, a Pó mellett élő mintegy 5 millió ember 40 ezer adag kokaint fogyaszt el naponta. Az olasz szennyvízben mért kábítószer mennyisége azt mutatja, hogy sokkal többen nyúlnak drogokhoz, mint azt eddig gondolták.

Dr. Ettore Zuccato és kutatócsoportja négy közepes méretű olasz város, Cagliari, Latina, Cuneo és Varese szennyvizében és a Póban vizsgálta a kokain és a drog fő anyagcsereterméke, az ún. benzoilecgonin mennyiségét (ez utóbbi a vizelettel ürül a szervezetből). A két anyag együttes vizsgálata biztosítja, hogy valóban az aktuálisan elfogyasztott kokaint mérik, és nem azt, ha esetleg egy nagyobb adag drogtól valaki a szennyvízrendszeren keresztül próbált megszabadulni.

Az így kapott értékekből és a folyó vízhozamából kalkulálták ki, hogy a folyóvölgy mintegy 5 millió lakója mennyit használ naponta az illegális drogból. Számításaik azt mutatják, hogy a naponta elfogyasztott drog mennyisége többszöröse annak, amit eddig a drogfogyasztásra vonatkozó kérdőíves felmérések alapján becsültek. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy naponta mintegy 4 kg kokaint fogyasztanak el a folyó mellett élő települések, többek között Torinó és Milánó - a két legnagyobb érintett város - lakói. Ez összesen napi 40 ezer adag, vagyis 200 ezer csík kokaint jelent - adta hírül a milánói Mario Negri Gyógyszerkutató Intézet kutatócsoportja az Environmental Health című szaklapban.

Az olasz népjóléti minisztérium által végrehajtott 2001-es kérdőíves felmérés eredményei szerint a folyó mellett élő mintegy másfél millió fiatal felnőtt megközelítőleg 15 ezerszer nyúlt egy hónapban a kábítószerhez. A 15-34 év közötti fiatalok 1,1 százaléka ismerte be, hogy a megelőző egy hónapban használt kokaint. Dr. Zuccato legfrissebb eredményei szerint a kokainfogyasztás valójában ennek 80-szorosa.

A kutatócsoport már számos más kémiai anyag, gyógyszer mennyiségét vizsgálta hasonló módszerrel. A korábbi vizsgálataik során a legtöbb esetben az előzetes számításoknak megfelelő mennyiséget mértek, például különböző antibiotikumok esetében.

A kutatók most arra készülnek, hogy más illegális kábítószerek mennyiségét is megpróbálják meghatározni a városi szennyvízben. Egyes drogok, például a heroin esetében ez igen bonyolult feladat, mert nagyon hasonlít a morfiumhoz, amely legális fájdalomcsillapító szer. Nagyon nehéz különbséget tenni közöttük, mivel a belőlük keletkező bomlástermékek is nagyon hasonlóak. A marihuána esetében pedig nagyon kevés stabil anyagcseretermék keletkezik, amelyeket a szennyvízből nem lehet kimutatni.

Szerte a világon rengeteg ember szed különböző gyógyszereket, gyógyászati készítményeket és sokan használnak tiltott kábítószereket is. Függetlenül attól, hogy törvényesen vagy törvénytelenül alkalmazzák ezeket a biológiailag aktív szereket, ezek (vagy anyagcseretermékeik) jelentős része bekerül a szennyvízbe. A szennyvíztisztítókat elhagyó vízzel egy részük kikerül a környezetünkbe, és innentől kezdve nehezen nyomon követhető, ellenőrizhetetlen utat jár be teljesen lebomlásáig. Megfigyelésük nem csupán környezetvédelmi szempontból igen fontos, hiszen a táplálkozási láncba is bekerülhetnek.

Bodrogi Lilla