A nyomási hullámok, mint pl. a hanghullámok, mind a szilárd, mind a folyékony magon áthaladnak, a nyírási hullámok viszont lassabbak, így a szeizmikus hullámok a szilárd földmagon nyírási hullámok formájában haladnak át, és valamivel később érkeznek meg a Föld túloldalán, mintha a mag folyékony volna.
Kaliforniai kutatók két évtizeden át elemezték egy németországi rendkívül érzékeny szeizmikus berendezés adatait, és kiszámították azoknak a szeizmikus hullámoknak a sebességét, amelyeket a Csendes-óceán déli részén kipattant nagy földrengések keltettek. E hullámok keresztülhaladtak a Földön és megerősítették azt a feltevést, hogy a belső mag kétséget kizáróan szilárd.
Mindeközben a Liverpooli Egyetem geofizikusai egy új réteget, pontosabban határfelületet fedeztek fel a földmag és a köpeny határa közelében. Ez a határfelület, a korábban már ismert másikkal együtt, lehetővé teszi, hogy megállapítsák a hőmérsékleti változásokat, amelyek 2900 km körüli mélységben, a földmag és a köpeny határán végbemennek.