Áttörés az idegen bolygók észlelésében

Vágólapra másolva!
Először sikerült közvetlenül észlelni Naprendszeren kívüli bolygók sugárzását. A szenzációs eredmény új lehetőségeket nyit a csillagászok előtt: direkt módon vizsgálhatják e távoli planéták különféle jellemzőit.
Vágólapra másolva!

A Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) sorozatos felfedezése ma már nem számít különlegesnek: jelenleg mintegy 140 olyan képviselőjüket ismerjük, amelyek a Naphoz hasonló csillagok körül keringenek. Mindeddig azonban - viszonylag nagy távolságuk és gyenge fényük miatt - csak közvetett módon tudták észlelni őket: vagy a saját csillagukra kifejtett gravitációs hatásuk alapján, vagy úgy, hogy látóirányunkban a csillaguk előtt elhaladva "mini-napfogyatkozást" idéztek elő (részletesen lásd korábbi cikkünket).

Forrás: NASA

Az illusztráció azt érzékelteti, hogy egy "forró Jupiter" típusú Naprendszeren kívüli bolygó a csillagához képest fényesebb az infravörös tartományban (jobbra), mint a látható fény (optikai) tartományban

2005. március 22-én azonban két kutatócsoport a NASA által Washingtonban szervezett, közös sajtótájékoztatóan jelentette be: először sikerült közvetlenül észlelni két Naprendszeren kívüli bolygó fényét. Mindkét bolygót már korábban felfedezték, az imént említett közvetett módszerekkel. Az egyik objektum a HD 209458b jelzést viseli, és egy 153 fényévnyire lévő csillag körül kering; a másik katalógusszáma TrES-1, távolsága 489 fényév. Mindkét bolygó a mi Jupiterünkhöz hasonló gázóriás, de úgynevezett "forró Jupiterek" - ez azt jelenti, hogy magas a felszíni hőmérsékletük, mivel csillagukhoz igen közel keringenek (közelebb, mint a Merkúr a Naphoz). Az elnyelt energiát főként az infravörös tartományban (hősugárzás formájában) adják le.

Forrás: NASA

Illusztráció az egyik bolygóról, amint mindössze 4 millió kilométeres távolságban kering csillagától

Ezek után nem meglepetés, hogy az áttörést jelentő eredmény eléréséhez a NASA 2003-ban üzembe állt infravörös űrtávcsövét, a Föld körül keringő Spitzer-teleszkópot használták. A megfigyeléseket a NASA Goddard Space Flight Center, illetve a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatói végezték. A nyomtatott cikkek a Nature-ben, illetve az Astrophysical Journal c. szaklapban jelennek meg (április 7-én, illetve június 20-án), elektronikus változatuk azonban már olvasható az interneten.

Az eredmények nem csupán megerősítik a közvetett módszerek megbízhatóságát, de új utakat is nyitnak a kutatók előtt: direkt módon tanulmányozhatják az exobolygók különféle tulajdonságait, például színüket, fényességüket, hőmérsékletüket.