Súlyos pénzhiány a hazai rákkutatásban

Vágólapra másolva!
A Nemzeti Onkológiai Kutatás-fejlesztési Konzorcium állami támogatással jött létre 2001-ben, a daganatos halálozás csökkentése érdekében folytatandó kutatások finanszírozására. A számos kitűnő eredmény ellenére a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elutasította a konzorcium újabb pályázatát, így számos ígéretes diagnosztikai és terápiás módszer továbbfejlesztése került veszélybe. Március végén újabb pályázat benyújtására nyílik lehetőség.
Vágólapra másolva!

A kutatások összefogására létrejött konzorcium tevékenysége elsősorban a népegészségügyi szempontból kiemelkedő jelentőségű daganatokra, így az emlő-, a kolorektális (végbél- és vastagbélrák), a fej-nyaki-, illetve gyermekkori daganatokra koncentrált. Az egyes kutatócsoportok igen jelentős eredményeket értek el, amelyeket további fejlesztéssel a klinikai gyakorlatban is alkalmazni lehetne. A konzorcium működésében ugyanis az úgynevezett alkalmazott kutatásokat állították középpontba, figyelembe véve, hogy a rákos betegségek gyógyászatában a célzott terápiák korszaka következik, amelyhez megfelelő diagnosztikai és terápiás felkészültség szükséges - írja a Weborvos. Egyik legfontosabb eredményük, hogy az ún. humán papillomavírus (HPV) - amelyet eddig főképp a méhnyakrákkal hoztak kapcsolatba - a fej-nyaki daganatok 40-50 százalékának kialakulásában is szerepet játszhat.

A konzorcium a Széchenyi-tervhez kapcsolódó Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok 2001-es pályázatán félmilliárd forintos állami támogatást nyert el munkájához, amit negyedmilliárd forinttal a kutatásokba érdekelt gyógyszercégek (Bristol-Myers Squibb, Aventis Pharma, AstraZeneca, Pfizer, Janssen-Cilag, Byk Gulden) egészítettek ki. A konzorcium újabb, 2004-es pályázata azonban a számos jelentős eredmény ellenére sem volt sikeres.

Az [origo] megkereste Boda Miklóst, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökét, aki kérdésünkre elmondta: az elutasítás fő indoka az volt, hogy a konzorcium eredményei nem érték el azt a szintet, amely további támogatást tett volna lehetővé az igen szoros versenyben. Véleménye szerint megalapozott szakmai döntés született, mivel a konzorcium 24 témájának megoldása különböző színvonalú volt, és a szűrésre vonatkozó tervek - a rizikócsoportokra vonatkozó megállapítások és a költségtervek - nem kellőképpen megalapozottak. Boda ugyanakkor elmondta: március vége felé új pályázatot írnak ki, és azon újra lehet indulni - ráadásul a konzorcium előnyben lehet, hiszen már ismeri a szakmai véleményt.

Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója elmondta: állami támogatás híján, rosszabb feltételek között is megpróbálják folytatni munkájukat, mivel a kutatások célja a laikus közvélemény számára is beláthatóan közhasznú, az elért eredmények nemzetközileg is visszhangot keltettek, és teljes mértékben illeszkednek az európai és amerikai kutatási irányokhoz.

A konzorcium kutatómunkájának koordinálásával megbízott Tímár József professzor, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa az [origo]-nak elmondta: az orvosi munka ma már evidenciákon alapul, melyek a szakmai folyóiratok oldalain jelennek meg. Így tehát minden új eljárás alapját is a szakfolyóiratokban kell keresnünk. "Ebből a szempontból büszkeséggel tölt el, hogy a konzorcium három éves működése során közel 100 nemzetközi publikációval járult hozzá ehhez az egyetemes orvosi evidenciához. A jövőben folytatandó kutatások a gyakorlat számára gyorsan hasznosítható célokat tűznek ki, amelyek reményeink szerint már néhány éven belül beépülhetnek a mindennapi gyógyításba. Ezek egy jelentős része nem tipikus piaci termékként vagy új gyógyszerként jelenik meg, hanem egyszerűen (vagy közvetlenül) új eljárásként beépül a mindennapi betegellátásba - mondta Tímár professzor. Hozzátette: hogy ennek milyen mérhető gazdasági haszna van vagy lesz, arra nézve nehéz számadatokkal szolgálni, de a mai korszerű (és méregdrága) ún. célzott terápiák költséghatékony és célszerű (csak indokolt esetben történő) alkalmazása a finanszírozó OEP (és így közvetetten az adózók) számára gazdasági értéket (is) kell hogy képviseljen.

A daganatos halálozások szempontjából a legrosszabb helyzetben lévő országok között vagyunk. Rovatunk legutóbbi közvélemény-kutatásban arról kérdeztük olvasóinkat, hogy mi a véleményük az egyre gyakrabban felbukkanó, igen hatékony, de méregdrága rákgyógyszerek finanszírozásáról, ami egyre súlyosabb probléma. Jelen állapot szerint, összesen 12 674 szavazat után olvasóink 17,5%-a vállalna személyes anyagi áldozatot is az ügy érdekében, több mint fele (52,6%-a) mondja azt, hogy társadalmi összefogás szükséges, végül 29,9% véleménye az, hogy ez az állam ügye és oldja meg.

Simon Tamás