Robotháború - hadviselés a 21. században

Vágólapra másolva!
Képzeljük el, hogy a hadseregnek nincs szüksége katonákra, a harcosok nem kötődnek hazájukhoz, nincs emberáldozat a csatákban. Gépi rendszerek, robotok vívják a háborút. Sci-fi? Aligha, hiszen a Pentagonhoz közeli források szerint akár tíz éven belül valósággá válhat a felvázolt forgatókönyv, mások húsz-harminc esztendőt prognosztizálnak. A technológia-guru Ray Kurzweil a decemberi, Orlandóban megrendezett 24. Hadtudományi Konferencián fejtette ki véleményét.
Vágólapra másolva!

Robotrepülők

Ray Kurzweil az első alkalommal Boszniában bevetett Predatort tartja az új trend előfutárának. A kicsi, pilóta nélküli repülőgép Afganisztánban és Irakban szintén végez felderítőmunkákat. Miért üljön ember a fegyverként (is) funkcionáló harci-gépben? Teljesen felesleges, hiszen a biztonságos virtuálisvalóság-környezetből ugyanolyan pontosan irányíthatja a légi járművet - magyarázza a sokoldalú feltaláló.

A távirányított, vezető nélküli repülőgépek azonban nemcsak a megszokottá vált felderítésre használhatók. A tervek szerint a közeljövőben koordinált csoportokban, a célpontok azonosítása mellett az ellenség védelmi vonalát szintén támadhatják. A jelenleginél nagyobb önállóságot kapnak. A gépeket két konkurens mamutcég fejleszti: a Northrop Grumman és a Boeing. Előbbi - a Global Hawk és a Pegasus után - az X-47-et, utóbbi a tavaly (precíziósbomba ledobásával) tesztelt X-45-öt.

A robotrepülők hadviseléséhez azonban légikommunikációs-hálózatokat (airborne networks), "atmoszférikus internetet", megfelelő ember-gép interfészt, a hálózatokat és a különböző gépeket irányító közös földi rendszert, "elektronikus agyat" kell kidolgozni. Az ilyen jellegű fejlesztéseket a DARPA megbízásából a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában (Laurel, Maryland) végzik.

Háború, katonák nélkül?

Mindeközben a Boeing az amerikai hadsereg gigantikus Jövő Harcrendszerei projektjében (Future Combat Systems) szintén részt vesz. A szárazföldi, légi, vízi járműveket, robotokat és egyéb gépeket, a katonákat, valamint a fejlett kommunikációs technológiákat összekapcsoló "rendszerek rendszerét" tervezik. "Hálózat-centrikus végjátékot" - fűzi hozzá William Body, a Boeing egyik menedzsere. És leginkább a katonák munkáját elvégző mesterséges rendszereket.

A robotkatonák azonban súlyos etikai dilemmákat vetnek fel: mi történik akkor, ha húsvér emberek ellen vetjük be őket? És ha masinák néznek farkasszemet egymással, vajon egy-egy fegyveres beavatkozás érdekében a közvélemény nem lesz könnyebben befolyásolható? Hiszen a konfliktus is könnyebben kirobbantható. Bagatellizálódik a háború fogalma? Az amerikai hadsereg vezetősége máris szembesült a problémával: a Boszniában bevált TALON-robotokról ismert Foster-Miller cég újabb fejlesztéseit tavasszal Irakban vetik be. Tizennyolc távirányított, különböző fegyverekkel (tankölő rakétával, gránátkilövővel, stb.) felszerelhető szerkezetet (SWORDS, Special Weapons Observation Reconnaissance Detection Systems, Speciális fegyverfigyelő, -felismerő, -felderítő rendszer). A hadsereg csak úgy vásárolta meg a gépeket, ha nem önműködőek, hanem emberi irányítás és ellenőrzés mellett végzik munkájukat. A közeljövőben viszont könnyen előfordulhat, hogy másként döntenek a vezetők.

Decentralizált önszerveződő rendszerek

"Huszonöt éven belül a nem-biológiai intelligencia az olyan területeken is utoléri az emberi intelligenciát, ahol jelenleg sokkal jobbak vagyunk" - prognosztizál Kurzweil. "Például a mintafelismerésben. Mindez a gépi intelligencia hagyományos előnyeivel társul majd: gyorsasággal, az ismeretek könnyen kivitelezhető megosztásával." Közvetlen kapcsolat alakul ki a biológiai és a nem-biológiai intelligencia között. A majdani katonai erőt utóbbinak a stratégiára, a döntéshozásra és az intelligens fegyverekre történő alkalmazása jellemzi. A gépek taktikai kérdésekben is maguk dönthetnek. Megkapják az utasítást, például, hogy "el kell foglalni ezt a dombot!", a kivitelezés mikéntjéért azonban ők felelnek.

Forrás: Agent Portal

Kurzweil a nanotechnológián alapuló pirinyó rajok csatasorba állításától szintén sokat vár. Az egyik legfontosabb hadszíntérnek pedig a cyberteret tartja: "mivel testünkben és testünk körül szoftverek futnak, integritásuk és biztonságuk az egyik legfőbb stratégiai kérdés."

A kilencvenes évek talán legfontosabb folyamatának a demokratizáló erőként funkcionáló decentralizáció (internet, stb.) számított. Ugyan sokat változott a világ, de remélhetőleg folytatódik a trend. A központi irányítás nélküli, önszerveződő rendszerek sokkal biztonságosabbak a terroristák kedvenc céltábláiként szolgáló centralizált struktúráknál: épületeknél, repülőgépeknél, városoknál. Mivel könnyebben ellenállnak a támadásoknak, Kurzweil az Egyesült Államok technológiai infrastruktúrájának a decentralizálását sürgeti. A bioterrorizmus, a biotechnológiai eljárásokkal megtervezett vírusok és egyéb kórokozók ellenszerét a molekuláris nanotechnológia fejlődésében látja. Kevesebb lesz a klasszikus háború, viszont a háborúk még nagyobb médiaeseménynek számítanak. Robotviadalokról szólnak majd 2050 online haditudósításai.

Forrás: Agent Portal