Engedély emberi embriók klónozására Nagy-Britanniában

2004.08.12. 9:07

Európában elsőként brit kutatók kaptak engedélyt az ún. terápiás klónozásra, vagyis arra, hogy őssejtek tenyésztése céljából emberi embriókat klónozzanak.

A hivatalos brit szerv (Human Fertilisation and Embryology Authority) a Newcastle városában lévő életkutató központnak adott engedélyt az eljárás kivitelezésére.

A terápiás célú klónozás Nagy-Britanniában 2001 óta törvény által engedélyezett tevékenység, de az illetékes hatóságok eddig senkinek nem adtak zöld utat e tekintetben. A mostani döntés a BBC szerint markánsan jelzi Nagy-Britannia álláspontját a várhatóan ez év októberében megrendezésre kerülő ENSZ-vita előtt, ahol a tagországok az emberi klónozás szabályozásáról dönthetnek majd. Nagy-Britannia - és mintegy 30 további ország, például Franciaország, Belgium és Japán - azt szeretne elérni, hogy tiltsák meg az egész szervezet létrehozását célzó reproduktív klónozást, ám minden ország maga dönthesse el, hogy engedélyezi-e a gyógyászati célú terápiás klónozást.

Az Egyesült Államok kormánya nemcsak a reprodukciós, hanem a terápiás klónozást is be akarja tiltani, és ebben a szándékában 60 ország támogatja, elsősorban latin-amerikai és európai katolikus országok. Olaszország, Spanyolország, Portugália és Írország úgy tekintenek a gyógyászati célú klónozásra is, mint emberi életek elvételére. Az Egyesült Államokban főleg az abortuszellenes mozgalmak lobbiznak a teljes tilalom mellett, számos tudós azonban a kutatások folytatásának jogát követeli.

Világszerte több mint 70 tudományos akadémia támogatja, hogy kísérleteket lehessen végezni a terápiás klónozás területén. A terápiás klónozás célja nem teljes emberi szervezet létrehozása, hanem embrionális őssejtek előállítása és tenyésztése gyógyászati (sejtterápiás) célból.

A terápiás klónozás lépései:

  • a kezelni kívánt személy egyik egészséges testi sejtjének és egy kiüresített (azaz sejtmagjától, így genetikai anyagától megfosztott) petesejtnek az egyesítése, vagy csak a testi sejt magjának a kiüresített petesejtbe való bejuttatása (azaz a két sejtmag "kicserélése" - CNR, Cell Nuclear Replacement);
  • az így létrehozott sejt tenyésztése, hólyagcsíra létrehozása (kb. 100 sejtből álló, 5-6 napos állapot);
  • embrionális őssejtek kinyerése a hólyagcsírából;
  • a kinyert embrionális őssejtek tenyésztése;
  • az őssejt-tenyészet fejlődési irányának meghatározása az előállítani kívánt sejttípus(ok) létrehozása céljából;
  • az így előállított sejtek visszajuttatása a kezelni kívánt személybe (sejtterápia).

Előnyök: 1) elvileg korlátlan és személyre szabott őssejtforrás; 2) nem lép fel kilökődési probléma, mivel a létrehozott sejtek genetikai anyaga az eredeti testi sejt genetikai anyagával egyezik meg.

Etikai problémák: 1) emberi lénynek tekinthető-e a hólyagcsíra? 2) az élet mesterséges létrehozása és korai állapotban történő elpusztítása indokolható-e gyógyászati céllal?

Szakmai kérdések: 1) mi történik a testi sejt és a kiüresített petesejt egyesítésekor molekuláris szinten, azaz hogyan fejlődik vissza a petesejt hatására a testi sejt őssejtté? (amennyiben ezt sikerül kideríteni, nincs szükség többé petesejtekre); 2) hogyan lehet megfelelő módon befolyásolni az őssejtek fejlődési irányát (jelenleg intenzív állatkísérletek folynak e téren; rendszeres klinikai próbák 5-10 éven belül várhatók).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK