30 év után űrszonda indult a Merkúrhoz

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

A Messenger feladata a Merkúr teljes feltérképezése, amely jelen pillanatban a legkevésbé ismert kőzetbolygó. Egyetlen űrszonda sem merészkedett a most tervezetthez hasonló közelségbe a Naprendszer kráterekkel borított, légkör és hold nélküli planétájához.

Az űrszonda egy Delta-2 hordozórakéta orrkúpjában startolt a floridai Kennedy-űrközpontból, 2004. augusztus 3-án hazai idő szerint 8 óra 16 perckor. A célpont elérése meglepően hosszú időt vesz igénybe, mivel a Merkúrhoz nem lehet egy "nyílegyenes" pályát kijelölni, ha a bolygó körüli pályára állás a cél. Az űrszonda az első három alkalommal csak megközelíti a Merkúrt (2008-ban kétszer és 2009-ben), végül 2011 márciusában pályára áll és egy éven át kering majd körülötte.

A Messenger csupán a második olyan űrszonda, amit a Merkúrhoz küldenek. Az első a Mariner-10 volt, amely 1974-75-ben háromszor közelítette meg a bolygót, de felszínének csak felét tudta megfigyelni.

Feladatok

A Messenger feladata, hogy részletesen vizsgálja a Merkúr felszínét, szélsőségesen ritka és vékony gázburkát, belső szerkezetét, anyagi összetételét és mágneses terét. A küldetéstől a bolygófejlődésről alkotott elméleteink megerősítését, valamint több, a Merkúrral kapcsolatban felmerült kérdés megválaszolását várják. Ezek közül a legfontosabbak: 1) miért a Merkúr a legtöbb vasat tartalmazó kőzetbolygó?; 2) a Föld mellett miért csak itt található globális mágneses tér?; 3) hogyan maradhatnak meg illó anyagok (a radarmegfigyelések szerint jég) a poláris vidékeken, a több száz Celsius-fokos nappali felszíni hőmérséklet ellenére? A küldetés során minden bizonnyal további kérdések merülnek majd fel, amelyeket remélhetőleg a Messenger képes lesz megválaszolni.

A küldetés után teljesebb képet rajzolhatunk szűkebb kozmikus környezetünkről, a Naprendszerről, illetve a Földet is tartalmazó kőzetbolygó-öv kialakulásáról - ehhez ugyanis a Merkúr lehet a kulcs, mint a legősibb, azaz a legkorábban megszületett kőzetbolygó.

A Nap közelsége és küldetés összetettsége komoly kihívásokat állított az űrszondát fejlesztő mérnökök elé. A Merkúr csak harmad akkora távolságra kering a Naptól, mint a Föld, így felszínét sokkal több sugárzás éri. A Merkúrról nézve a Nap 11-szer fényesebb, mint a Földről, felszínén a nappali átlaghőmérséklet 450 Celsius-fok körül mozog. A Messenger azonban szobahőmérsékleten működik hatékonyan, ezért az 1200 kg tömegű űrszondát egy különleges kerámiából készült védőköpenybe burkolták.

Veszélyek

A startot és a bolygóhoz vezető utat követően még számos veszély leselkedik a Messengerre, ilyenek például a pályamódosítások, melyek során a Nap közelsége okozhat nehézségeket. Ennek ellenére az irányítók bizakodóak, mert számos teszt során modellezték az esetleges vészhelyzetek megoldásának lehetőségeit. A közel 8 milliárd kilométeres út során a napenergiával működő Messenger 15 alkalommal kerüli meg a Napot, a Föld mellett egyszer, a Vénusz mellett kétszer, a Merkúr mellett pedig háromszor fog elrepülni, mielőtt pályára állna körülötte. A Merkúr mellett 2008 januárjában, 2008 októberében és 2009 szeptemberében bekövetkező közelítések során történnek azok a kritikus pályamódosítások, amelyek mindenképpen szükségesek a 2011-es sikeres pályára álláshoz.

A Messenger a NASA alacsony költségvetésű Discovery programjának hetedik tudományos küldetése. Az angol messenger szó magyarul hírvivőt, küldöncöt jelent; a szonda neve pedig egy mozaikszó, amely a küldetés tudományos céljaira utal: MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging, azaz a Merkúr felszínének, kozmikus környezetének és geokémiájának feltérképezése.