Kezdődik a lombikkölykök kora

A mesterséges megtermékenyítési programok világszerte emberek százezreit segítik kisbabához. A kutatók most egyre több kihalófélben lévő állatfajnál vetik be az eljárást, hogy biztosított legyen a veszélyeztetett fajok fönnmaradása.

A kardszárnyú delfintől az óriáspandáig, a gepárdtól a feketelábú görényig számtalan állatfaj szaporodási, megtermékenyítési folyamatait tanulmányozzák a kutatók annak érdekében, hogy megoldhatóvá váljon az egyedek mesterséges megtermékenyítése. "A megtermékenyítési programok részeként végzett vizsgálatokból fény derült például arra, hogy a gepárdoknál egy ejakuláció során a spermiumok több, mint hetven százaléka a szabályostól eltérő alakú - ismertette dr. David Wildt, a Smithsonian's National Zoological Park szaporodásbiológiai részlegének vezetője egy a napokban megrendezett szakmai konferencián. Dr. Wilt arról is beszámolt, hogy gyilkos bálnákat, más néven kardszárnyú delfineket sikerült rászoktatni, hogy naponta vizeletmintát adjanak. A mintából a kutatók az állatok hormonszintjét mérik föl az előtt, hogy hozzá kezdenének a mesterséges megtermékenyítéshez.

"A feketlábú görény esetében (Mustela nigripes) - amelynek egész populációja mára a világon mindössze 18 Észak-Amerikában élő egyedből áll - biológusok már próbálkoznak a mesterséges megtermékenyítéssel annak érdekében, hogy biztosítsák a faj fönnmaradását.

Az óriáspandák, amelyek nőstényei évente csak egyszer, akkor is mindössze két napra válnak nemzőképessé, ugyancsak részei megtermékenyítési programnak. Egy nősténypanda egyszerre egy, legfeljebb két bocsot szül. Az óriáspandák alacsony száma, és lassú, nehézkes szaporodásuk miatt kihalásuk megakadályozása egyre inkább csak a mesterséges megtermékenyítés alkalmazása révén lehetséges, sőt a kutatók vizsgálják a pandaklónozás lehetőségét is. Mint azt korábbi cikkünkben olvashatták, a 2003-as év során született pandabocsok nagy része is mesterséges megtermékenyítés révén fogant meg. Wildt az elmúlt évek során "spermabankot" hozott létre a vadon élő óriáspandák hímivarsejtjeiből, hogy mesterséges megtermékenyítési eljárások során azokkal frissíthessék a fogvatartott pandapopuláció génállományát.

Mint arról néhány hónappal ezelőtt beszámoltunk, lefagyasztott spermiummal történt mesterséges megtermékenyítés nyomán szirtisas-fióka kelt ki Skóciában ez év április 28-án. A fióka a Dundee-i Abertay Egyetem kutatóitól  a Crystal - vagyis Kristály - nevet kapta. Szakértők Crystal világra jöttét áttörésként értékelték, amely főleg a veszélyeztetett ragadozó madarak tenyésztésében nyithat új lehetőségeket. Az anyamadarat egy hónapon át fagyasztott hímivarsejt termékenyítette meg. Az Abertay egyetemen nem ez volt az első mesterséges megtermékenyítés, ám az eljárás a korábbinál jóval hosszabb ideig teszi lehetővé a hímivarsejtek tárolását. A skóciai intézet kutatói szerint az alkalmazott új fagyasztási eljárással korlátlan ideig konzerválhatók a hímivarsejtek, így a tenyésztők kivárhatják az ideális időpontot a megtermékenyítéshez.

KAPCSOLÓDÓ CIKK