Cassini: új fényben a Szaturnusz rejtélyes óriásholdja

A Cassini minden korábbinál részletesebb képeket készített a földi élet keletkezésének körülményeiről is információt rejtő Titánról, a Szaturnusz-küldetés egyik legfontosabb célpontjáról.

A Cassini-Huygens űrszondapáros küldetésének alapvető célja a Szaturnusz légkörének, mágneses terének, gyűrű- és holdrendszerének vizsgálata. Az egyik legizgalmasabb feladat a Titán vizsgálata. E hatalmas hold főként nitrogénből és metánból álló, optikai tartományban átláthatatlan légköre fagyott felszínt rejt, amelyen folyékony szénhidrogén-tavak lehetnek. Az itt végbemenő kémiai folyamatok tanulmányozásával talán az ősi (prekambriumi) Föld kémiai evolúciójába nyerhetünk bepillantást, s ezzel közelebb juthatunk az élet kialakulásának megértéséhez is.

A július 1-i pályára állás másnapján a Cassini máris célkeresztbe vette négy éves programjának egyik legfontosabb célpontját. A szonda július 2-án érte el eddigi legnagyobb közelségét, amikor 339 000 km-es távolságban volt a Titántól. Ez persze eltörpül az október 26-i elrepülés mellett - amikor 1200 km-re fog elhaladni tőle -, de máris elkészültek azok a felvételek, amelyek minden eddiginél részletesebben ábrázolják az égitestet.

A közelítés során közel száz nagy felbontású kép készült a Titánról. A közeli infravörös hullámhossztartományban, 983 nanométeren felvett képeken "átlátunk" a sűrű, főképp nitrogénből álló légkörön, egészen a felszínig, ahol a gigantikus metánfelhők mögül furcsa alakzatok bukkannak ki.

A képek felbontása helyenként eléri a 10-20 km/képpontot, ami az eddigi legjobb képeknél tízszer nagyobb részletgazdagságot jelent. Az öt órás időtartamot átölelő felvételsorozaton jól látható, hogy a hold déli pólusa feletti felhők (lásd az alsó, fekete-fehér képen) gyorsan változtatják helyzetüket és alakjukat.

Mindeddig azonban nem sikerült a kutatók nagy része által feltételezett folyékony szénhidrogén-tavakra vagy kis tengerekre bukkanni, amelyeknek az elméletek szerint e fagyos környezetben jelen kell lenniük.

Forrás: NASA/CassiniBalra: az optikai és az infravörös tartományban készült felvételek kombinációja egy egészen másféle Titánt mutat, egzotikus, különféle anyagokból álló felszínnel.

A mostani és korábbi felvételek alapján a hold részleges térképét is összeállították (lásd a Szaturnusz.elte.hu oldalon). A térkép felbontóképessége igen változó (a képalkotó rendszer látószögének függvényében 15 és kb. 100 km/pixel közötti értékek), de jól megfigyelhető rajta a hold karakterisztikája. Az egyenlítői régiók - az északi és déli szélesség 30. foka között - nagyon sötét felszínűek. A sötét és világos területek határa sokszor nagyon éles. Néhány helyen kráterekhez hasonló képződmények fedezhetők fel. Egyelőre természetesen senki nem bocsátkozik a látottak magyarázatába, de bőven lesz még alkalom a Titán megfigyelésére.

Forrás: NASA/CassiniA következő megközelítések során a Cassini radarral térképezi fel a Titánt, hogy a róla leváló Huygens-űrszonda számára megfelelő helyet keressen a leszálláshoz. A Huygens a tervek szerint 2005 januárjában lép be a Titán légkörébe, és szerencsés esetben a felszín eléréséig mindenképpen végez méréseket.

A Cassini a Szaturnusz magnetoszférájáról is elkészítette az első felvételt (a magnetoszféra töltött részecskék összessége, amelyet a bolygó mágneses tere tart össze). A kép a magnetoszférában mozgó töltött hidrogénatomok sugárzása alapján készült. Ez a Szaturnusz magnetoszférájának első direkt leképezése, s megfigyelhető, hogy még a Titán pályáján is túlnyúlik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK