Konferencia gyermekeink jövőjéért

Szerdán megkezdődött Budapesten a IV. Európai Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia. A péntekig tartó rendezvény legtöbb témájának középpontjában a gyermekek és fiatalok egészsége áll.

Az ötévenként rendezett környezet-egészségügyi konferenciának 1989-ben elsőként Frankfurt, ezt követően Helsinki és London adott otthont. Az idei rendezvényen - melynek címe: Gyermekeink jövőjéért - a WHO Európai Régió (Nyugat-Európától a közép-ázsiai köztársaságok területéig) 52 országának egészségügyi és környezetvédelmi miniszterei vannak jelen. A szervezést Magyarország a WHO Európai Regionális Irodájával együttműködve végzi. A konferencián nemzeti delegációk, az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Hivatal, kormányközi szervek, valamint társadalmi szervezetek képviselői is jelen lesznek.

A rendezvény célja, hogy a résztvevők döntéseket hozzanak, illetve kötelezettséget vállaljanak az egészséget fenyegető környezeti veszélyek csökkentésével kapcsolatban, különös hangsúlyt helyezve a gyermekekre és a jövő generációkra. A gyermekek középpontba állítása Európa hozzájárulása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészséges környezetet gyermekeink számára című globális kampányához.

Főbb napirendi pontok

A napirend első pontja az 1989-ben megrendezett első konferencia óta a környezet és az egészség terén Európában megtett előrehaladás, különös hangsúllyal a korábbi Szovjetunióból függetlenné vált államokban jelenleg tapasztalható helyzetre. Bemutatásra kerül egy új környezet-egészségügyi információs rendszer. Kiemelt hangsúly kapnak továbbá az egészség szempontjából egyre nagyobb aggodalmat jelentő energiapolitikai, valamint a lakáshelyzettel és a szélsőséges időjárással kapcsolatos kérdések is. Ugyancsak központi témaként szerepelnek a gyermekek egészségét különösen veszélyeztető kockázatok, mint pl. a légszennyezés, étel- és vízfertőzés, közlekedési veszélyek, illetve az ezek által okozott betegségek visszaszorítása, felszámolása. Ennek keretében a tagállamok megvitatják a Gyermekek környezet- és egészségvédelmi cselekvési terve Európa részére címet viselő elképzelést. A konferencia kötelezettségvállalásait nyilatkozatban rögzítik.

A gyerekek is beleszólhatnak

A budapesti konferencián részt vevő valamennyi kormány előzetesen felkérést kapott arra, hogy hivatalos képviselői sorába egy 25 évesnél fiatalabb tagot is delegáljon. A fiatalok és a gyermekek részvételére azonban számos más mód is nyílik. Kilenc ország tanulói az "Ifjú fejjel az egészséges környezetért" elnevezésű, a környezettel, az egészséggel és a fiatal korral kapcsolatos kísérleti projekt révén közvetlenül részt vehetnek a konferencián. A tervek szerint ezek a fiatalok interaktív honlapot szerkesztenek majd, melyen keresztül társaik is hangot adhatnak véleményüknek.

A környezet-egészségügyi folyamatok tudatosításában, a problémás kérdések kidolgozásában, illetve megvalósításában a civil szervezeteknek is fontos szerep jut. Részvételükkel zajlik az "Egészséges Világ Fórum" elnevezésű esemény a konferenciával párhuzamosan, amely lehetőséget nyújt az állampolgároknak, szakmai csoportoknak, továbbá egyéb szerveződéseknek vitákra, kezdeményezésekre.

Gyermekek veszélyben

• A magas jövedelmű európai országokban élő 5-14 éves gyermekek körében a közúti közlekedési balesetek jelentik a vezető halálokot. Az Európai Régióban az utakon bekövetkező halálesetek 25-30 százaléka a 25 év alatti fiatalokat érinti.
• A környezet, valamint a beltéri levegő - dohányfüst, vegyi anyagok, lakótéri tűzhelyek okozta - szennyezettsége nagymértékben kihat a gyermekek egészségére. Az Európai Régióban átlagosan minden tizedik gyermek asztmás tünetektől szenved, míg a leggyakoribb - néhol a 25%-os előfordulási arányt is elérő - gyermekkori krónikus betegség az allergia.
• A nem biztonságos víz- és közegészségügyi viszonyok miatt az Európai Régióban minden nap gyermekek halnak meg hasmenésben. Az újonnan függetlenné vált államokban a hasmenéses betegségek okozta halálozás aránya 45-szöröse az EU-ban mérteknek.
• A sugárbalesetek következtében emelkedett a fejlődési rendellenességekkel világra jövő gyermekek születési aránya. Gyakoribb a szürkehályog, jódhiányos gyerekeknél pedig a pajzsmirigyrák.
• Európában a nem kielégítő étrend és a szennyezett élelmiszerek következtében kialakuló gyermekbetegségek 42 százaléka az otthonokban jön létre. Az óvodai és iskolai étkeztetés kb. 9 százalékért felelős.
• A mozgásszegény életmód már gyermekkorban túlsúlyt, elhízást okoz, hosszú távon a szív-és érrendszeri kockázat fokozódásához vezet.
• Kelet-Európában és a korábbi Szovjetunió területén összesen 18 millió gyermek él szélsőségesen szegény körülmények között.

Cseh Júlia