Evés és öregedés: az első molekuláris szintű kapcsolat

Vágólapra másolva!
Olyan fehérjét azonosítottak, amely alapvetően befolyásolja a zsíranyagcserét, és egyúttal az öregedési folyamatok sebességére is hatással lehet.
Vágólapra másolva!

A Massachusetts Institute Of Technology munkatársai azonosították az egyik legfontosabb olyan a fehérjét, amely az emlősökben a zsírleadás és -tárolás szabályozásáért felelős. A felfedezésre alapozva a jövőben olyan szerkezetű vegyületeket lehetne előállítani, amelyek alkalmazása befolyásolná a zsíranyagcsere sebességét, s ezáltal talán lehetővé tenné az élettartam meghosszabbítását is. "Mindezt úgy, hogy továbbra sem kéne lemondanunk kedvenc ételeikről, ám nem híznánk el emiatt. Emellett csökkenne az időskori cukorbetegség vagy a rák kialakulásának a kockázata is" - nyilatkozta az intézet egyik biológus professzora, Leonard Guarente.

A kutatók már több évtizede tisztában vannak vele, hogy az éhség külső szabályozásával több mint 50%-kal megnövelhető az emlősök élettartama, és a hosszú életű, sovány állatok nem kapják meg az időskori betegségeket sem. Azonban egészen mostanáig rejtély volt, hogy a jócskán visszafogott kalóriabevitel pontosan milyen módon fejti ki hatását. "Első alkalommal nyerhetünk némi bepillantást abba, hogy a csökkentett kalóriabevitel miképpen fejti ki hatását molekuláris szinten. Ebből minden bizonnyal az emberi egészség kutatásával kapcsolatban is sok hasznunk származik majd" - mondta Guarente, aki már több mint tíz éve tanulmányozza az öregedés folyamatát élesztőgombákon, fonálférgeken és egereken.

A fehér zsírszövet és a Sirt1 fehérje

Guarente és munkatársai a Nature online változatának június 2-i számában tették közzé kutatási eredményeiket azzal kapcsolatban, hogy az emlősök Sirt1 elnevezésű génje miként befolyásolja egerekben a zsírok anyagcseréjét. Az emlősök többnyire azonnal elégetik a táplálékukban előforduló fehérjéket és szénhidrátokat, a zsírokat pedig külön erre a célra szolgáló sejtekben tárolják. Ha viszont csökken a kalóriabevitel, a fehér zsírszövet sejtjeiből felszabadulnak a zsírok, és ezáltal hozzáférhetővé válnak anyagcsere számára.

A cikk szerzői kimutatták, hogy a test zsírtartalékai a további tárolás helyett felszabadulnak abban az esetben, ha a Sirtf1 gén által kódolt Sirt1 nevű fehérje rövid ideig tartó éhséget érzékel. Ebben az esetben a fehérje kikapcsolja azokat a molekuláris mechanizmusokat, amelyek azért felelősek, hogy a zsírok a zsírsejtekben maradjanak. Ily módon a zsírok hozzáférhetővé válnak az anyagcsere számára.

Ebből következően a zsírsejteknek azt a képességét, hogy érzékeljék a rövid ideig tartó éhséget vagy akár a hosszabb éhezést és felszabadítsák tartalékaikat, egerekben a Sirt1 gén szabályozza. Ez remélhetőleg az embereknél is így van, de ez egyelőre még nincs bizonyítva.

Mivel a fehér zsírszövet hormonokat is termel - főként a jóllakottság érzését szabályozó leptint - Guarente és kollégái feltételezik, hogy a zsírsejtek aktivitása befolyásolja a szervezet öregedési folyamatainak sebességét is.

Diéta helyett újfajta szerek

Az emberek esetében egy olyan mértékű diéta, ami az élettartam 50%-os növeléséhez lenne szükséges (nagyjából 1000-1200 kcal naponta), egy sovány, ámde boldogtalan, sőt szexuális vágyakkal sem rendelkező egyént eredményezne (tulajdonképpen csak az alapanyagcseréhez lenne elegendő, minden komolyabb aktivitás nélkül). A valódi éhezés helyett azonban megpróbálhatják utánozni az éhezés molekuláris szintű hatását. Guarente szerint, ha sikerülne egy olyan molekulát előállítani, ami a Sirt1 fehérjéhez kapcsolódna, és ezáltal elhitetné a szervezettel, hogy fel kell szabadítania a zsírtartalékait, akkor az emberek a diétázás kellemetlen mellékhatásai nélkül is élvezhetnék az éhezés előnyeit.

De vajon miféle hatásai lehetnek egy ilyen szernek például a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességre? "Elképzelhető, hogy a szer még ellenállóbbá tenné az embereket a fertőző betegségekkel szemben, azonban sosem tudni előre" - fogalmazott Guarente. A következő lépés egyelőre az lesz, hogy kiderítsék, vajon a Sirt1 fehérje szintjének emelkedése a szervezetben gyorsabb anyagcserét eredményez-e. A többi lehetséges mellékhatás vizsgálatára csak ezután kerül majd sor.

Illyés András