Relativitáselmélet-teszt az űrben

Remekül működik az április 20-án pályára állított Gravity Probe B mű-hold, amely az általános relativitáselmélet két, eddig kísérletileg nem ellenőrzött következtetését vizsgálja.

Korábbi írásunkban bemutattuk a NASA űrszondáját, amely az általános relativitáselmélet két, eddig kísérletileg nem ellenőrzött következtetését vizsgálja. Nagyon finom különbségeket, eltéréseket kell kimutatni, ezért a kísérleti megoldások csúcstechnikát igényeltek.

Ezek sorába tartoznak a valaha készített legpontosabb gömbök, amelyek nagy vákuumban forognak, forgástengelyük várt megváltozását szupravezetés segítségével mutatják ki, és az egész rendszert az abszolút nullához közeli hőmérsékletre hűtik.

Az űrkutatás iránt érdeklődő nagyközönség számára rendszerint az a legizgalmasabb, amikor a rakéta sikeresen startol, és pályára állítja az űreszközt. Ebben az esetben a fellövés valóban nem volt mindennapi, hiszen mindössze 1 másodperces volt az indítási ablak. Ha ezt lekésik, akkor a műhold nem tudott volna a tervezett pályára állni.

A műhold mérőberendezéseit tervező, építő szakemberek számára viszont ekkor érkezik el a legizgalmasabb időszak: vajon működnek-e, jól működnek-e eszközeik. Földi körülmények között sokféle ellenőrzést, vizsgálatot végeznek el, de az egész rendszer minden elemét nem tudják az űrkörülményekhez hasonló helyzetben együtt vizsgálni. Az is kérdés, hogy a sok finom csúcstechnikai megoldás túlélte-e a rakétaindítással járó megpróbáltatásokat.

Most már nyugodtan megállapítható, hogy a műholdat sikerült az eltervezett pályára állítani; a pálya síkjának az ideálistól való eltérése pedig hatszor kisebb, mint ahogy azt korábban feltételezték. Jó hír, hogy a forgó giroszkópgömbök tengelyállását kiolvasó rendszer jelentősen jobban teljesít az űrben, mint földi próbák során. Az elektromos energiaellátást biztosító rendszer a tervezett paramétereket mutatja, minden műszerhez eljut a tápfeszültség. A kinyitott napelemtáblák nem okoznak olyan rezgést, ami zavarhatná a kísérleteket. Valamennyi alrendszer tehát kifogástalanul működik.

Mindazonáltal egy kis hiba mégis adódott. A fedélzeten 16 "mikrorakéta" segítségével lehet a műholdat pontosan a tervezett pályán tartani; ezeken szükség esetén héliumot áramoltatnak ki, amelynek tolóerejével manővereznek. A 16 egységből egynek kissé nyitva volt a szelepe, aminek következtében a rakéta beszorult. A hibás egységet a fedélzeti szoftver módosításával kiiktatták, és úgy módosították a többi 15 programját, hogy helyettesíteni tudják a kieső elemet. Összességében az irányítók szerint "úgy tűnik, hogy minden részegység jól működik, teljesíti vagy meg is haladja az elvárásokat". Folytatódik a tudományos kísérletek előkészítése, további ellenőrzéseket végeznek. A 13 hónapra tervezett adatgyűjtést a fellövés után 45-60 nappal kezdik majd meg.

Jéki László