Újabb történelmi felvétel a Hubble-űrtávcsőtől

A csillagászat történetében mérföldkő lehet az a felvétel, amelyet most hozott nyilvánosságra a NASA. A kutatók szerint lehetséges, hogy a képen egy Naprendszeren kívüli bolygó látható.

Az égitest tömege a Jupiterének 5-10-szerese, és egy fehér törpecsillag körül kering, a Földhöz igen közelinek számító körülbelül 100 fényéves távolságban. Tömege alapján valóban a bolygó-tartományba esik (13 Jupiter-tömeg felett már ún. barna törpecsillagról beszélünk), ám a felfedezők egyelőre nagyon óvatosan nyilatkoznak, s hangsúlyozzák, hogy további megerősítő megfigyelések szükségesek. Ki kell zárni például azt a lehetőséget, hogy az objektum csupán egy háttércsillag (azaz fizikailag nem is tartozik a fehér törpéhez, csupán közel ugyanabba a látóirányba esik). A további észlelések során ez könnyen eldönthető: ha a két objektum együtt mozog, akkor egy rendszerhez tartoznak.

Az óvatosság nem véletlen: bár körülbelül 120 Naprendszeren kívüli bolygót (exobolygót) ismerünk, eddig egyiket sem figyelhettük meg közvetlenül (felfedezésük közvetett módszerekkel történt, felvétel nem készült róluk). Ez lenne tehát az első olyan exobolygó, amit direktben vehetünk szemügyre.

A felvételt John Debes (Pennsylvania State University) készítette, aki kollégáival azért fehér törpék körül próbál exobolygókat fényképezni, mert azok viszonylag halvány fénye miatt a kísérők jobban észrevehetők - írja a BBC News Online. A felső képen látható az eddigi legkomolyabb jelöltjük, amely körülbelül a Neptunusz naptávolságában kering saját csillaga körül.

Nem ez az első eset, amikor ilyen történelmi jelentőségű eredmény körvonalazódott. A csillagászok 1998-ban is a Hubble-űrtávcsövet használták, s fényképezték le a TMR 1-C jelű objektumot, amelyről felfedezője, Susan Terebey felvetette, hogy ez az első lencsevégre kapott exobolygó. Az objektum egy fiatal, néhány százezer éves kettőscsillag környezetében bukkant elő, 450 fényévnyi távolságban. Az alsó képen a kettőscsillagot (a fényes folt formájában) és az azt övező porkorongot is megfigyelhetjük. A korongból balra lefelé egy csóva nyúlik ki, amelynek a végén látható a bolygójelölt, 200 milliárd km-es távolságban a kettőscsillagtól. Ez kb. 1400 közepes Nap-Föld távolságnak, azaz csillagászati egységnek felel meg.

Későbbi, részletesebb megfigyelések során azonban kiderült: a TMR 1-C minden valószínűség szerint egy háttércsillag, amelynek fénye a közbeeső poranyag miatt elhalványodott és bevörösödött, azt a látszatot keltve, hogy a fent említett fiatal kettőscsillag környezetéhez tartozik.

Simon Tamás