Tengeri szivacs üvegszálakkal

Vágólapra másolva!
A Bell Laboratories munkatársai olyan tengeri szivacsot találtak, amely átlátszó, valódi üvegszálakat növeszt. A mélytengeri élőlény üvegszálai alkalmasak a fény továbbítására, és több tekintetben lekörözik a mesterségesen előállított "társaikat".
Vágólapra másolva!

A természet bámulatos tökéletességre képes fejleszteni bizonyos anyagokat, ezért minél alaposabb kutatások alá vetjük a biológiai organizmusokat, annál nyilvánvalóbbá válik, mennyit tanulhatunk tőlük - mutatott rá Joanna Aizenberg, a Bell Laboratories munkatársa.

A kutatónő számára az óceán mélye váratlan meglepetést tartogatott: egy mélytengeri üvegszivacs olyan üvegszálakat növeszt, amelyek legalább annyira képesek a fény továbbítására, mint a telekommunikációban alkalmazott ipari száloptikás kábelek - olvasható a Nature című brit hetilapban. A természetes szál még rugalmasabb, mint ipari megfelelője: akkor sem törik el, ha erősen meghajlítják. A vénuszkosárka (Euplectella aspergillum) nevet viselő üvegszivacs továbbá képes nátriumot adni a szálakhoz, ami növeli fényvezető képességet - ezt a tulajdonságot mesterséges körülmények között egyelőre nem lehet megvalósítani.

"A szivacsra a törzsénél csoportosuló hajszerű szálak miatt figyeltünk föl" - emlékezik vissza dr. Aizenberg. Az üvegszálak vastagsága valóban megegyezik az emberi hajszáléval. Maga a szivacs 45 centiméter magasra nő meg, a tenger vizéből kiszűrt apró élőlényekkel táplálkozik, s a törzse alján burjánzó szálak minden valószínűség szerint az aljzatban való megkapaszkodást szolgálják.

Forrás: NOAA
Vénuszkosárka a tenger mélyén

A kutatónő lehetségesnek tartja, hogy a szivacs teljes egészében egy száloptikás lámpaként "működik": pontosan, mint az ipari száloptikák, a szivacs üvegszálai is egy központi üvegcsatornán továbbítják a fényimpulzusokat, amelyet egy vastag fényvisszaverő tulajdonsággal bíró réteg vesz körül. A vénuszkosárka üvegszálait ráadásul egy erős és hajlékony szerves anyag öleli körbe, amely megakadályozza, de legalábbis csökkenti az üvegszálak törékenységét - ez utóbbi a mesterségesen előállított üvegszál gyengéje.

Az elmúlt években - utal rá a Nature - a tudomány és a technika több találmányt másolt le a tengerek világából: ilyen volt az a baktériumokból kinyert zsírbontó enzim, amely a mosószerek hatásfokát növeli, vagy a medúza ragyogó fehérjéi, amelyekkel a sebészek számára láthatóvá válnak a rákos sejtek operáció közben, illetve egy további enzim is, amely a DNS-vizsgálatokat segíti.